Hello mindenkinek.

Sziasztok!

Én is itt vagyok! hm.. tegnap jó volt a bunyózásotok!

Megérkeztem.

Én is itt vagyok.Nem tudom,hogy ma meddig leszek.
Egy kicsit eltűnök,a kutyámat még le kell vinnem.Pár perc az egész.

Na, a boszorkány megérkezett

Ez tényleg jó volt. Na akkor én is megyek. Jó éjszakát...vagy hajnalt...vagy reggelt.

Ja szerintem is jó lett holnap szeritem ilyen békésebb rész legyen majd ki találok valamit meek én is jó éjt mindenkinek sziasztok.

Ez jó volt Kicsit érdekes lett a vége, de nem volt rossz, remélem hnap majd lesz folytatása Na, lassan lépek aludni, jóéjt

-Kösz.-mondja vigyorogva.
-A nevet lehet,hogy megtartom. És ahogy elnézem lehet, hogy fogunk még találkozni. Ja és ne felejtsd el felveni a pénzt. Csao.-aztán hirtelen eltűnik. Legalábbis úgy látni, de valójában csak ilyen gyorsan mozog.

- Akkor azt hiszem, többet nem fogunk találkozni, Nemo. Remélem jobb cuccokat találsz magadnak, mint azok az öltönyök - mosolyodik el - Ja, és ezt a nevet is elfelejtheted, amit rádaggatam. Azt hiszem, már nem vagy "senki" - vonja meg a vállát, majd felveszi a lába mellett rostokoló pisztolyt, amit a másik keres.
- Itt a fegyvered! - dobja oda neki, majd biccent felé, és elindul kifelé a gyártelepről, csak így, köszönés nélkül.

-Utazgatok természetesen. Na és veszek új ruhákat. Meguntam az öltönyt. Leginkább az átalakulás változtatott meg... azt hiszem. Hiszen ez a végső fázis. Nem csak kívülről változtam.Mennem kéne.-mondja, eközben elteszi a pisztolyát, majd nekiáll keresni a másikat.

Amikor Kazuya, nem mindennapi módon meggyógyítja Nemot, nem tudja megállni: a száját elhagyja egy megkönnyebbült sóhaj. Elköszön a távozó Kazuyától, majd az őt kérdésekkel bombázó Nemora néz fel, miközben még mindig a földön térdel:
- Igazából sok mindenen... de főleg azon, hogy mitől változtál meg pont te, alig egy hét alatt - mosolyodik el - És még mindig ezen gondolkodom.
A bejelentésen, miszerint Nemo most kis ideig szögre akasztja a munkáját, meglepődik:
- És akkor mit fogsz csinálni? Otthon ülsz majd, és malmozol? - neveti el magát, ahogyan elképzeli ezt a képet.

Nemo lassan felkel:
-Remélem, még találkozunk Kazuya.-mondta csakúgy magának. Aztán Arishimára néz:
-Mielőtt harcoltunk, mi járt a fejedben? És mi jár most a fejedben?-kérdezi tőle, közben letörli a vért a szájáról:
-Azt hiszem feladom ezt a munkát. Amit ezért kapunk abból bőven megélek egy darabig.

Kazuya hallkan oda megy hozzájuk,lehajol a haldokló Nemohoz és mondja neki:~Te vadbarom,néha nézz utána ha elszöksz valahonan hogy ki is voltál meg azt is hogy miként hozztak vissza...gondolom nem nagyon tudod azt hogy az én vérem és a DNS-em segítségével hozztak tégedet vissza...~ Ekkor Kazuya meg tisztitja a katanáját és mikor megtörtént meg vágja a kezét,meg fogja Nemo fejét picit fellemeli és a karját oda teszi Nemo szájához hogy igyon belőle...mikor már megtörtént Nemo sebbei lassan de kezdtek begyógyulni ekkor Kazuya fell kell és mondja neki:~ Ezzel még tartoztam.~ lassan Kazuya megfordul megáll és elköszön tőlük:~Viszlát~lassan fellrepülve eltűnik.

A harcnak vége. Kazuya könnyen megúszta, az ő sebei sem vészesek, már begyógyultak, nagyjából, csupán az arcát borító alvadt vér lehet zavaró kissé. Ám Nemo állapota nem a legjobb... alig ercei lehetnek hátra, de mit érnek ezek a percek, ha nem lehet meghosszabítani őket?Semmit.
- Te egy őrült vagy - térdel le a férfi mellé, miközben tanácstalan pillantásokat vet Kazuyára.
- Most mit csináljuk? Ha mentőt hívunk, jön a rendőrség is, az ekkora vérengzés pedig nem egy könnyen eltusolható dolog. Hacsak... A francba, hol van itt a legközelebb egy kórház?
És bár vészesen töri a fejét, nem jut eszébe semmi. Ugyanakkor azt se szeretné, ha Nemo halála pont az ő lelkén száradna.