Jóéjt,szia

~Állj, állj, állj! Ezek ketten ismerték egymást?? Ráadásul barátok voltak... Ez tuti valami rossz vicc... ~ gondolja, miközben a szemei tágra nyílnak a döbbenettől. Úgy dönt, eleget hallott, s már indulna vissza az ingjéért, amikor hirtelen elesik az egyik szikladarabban. és elvágódik. Olaj a tűzre, hogy beveri a fejét, aminek hatására elveszíti az eszméletét, és egy halk puffanás kíséretében a földre rogy. A sebeiből pedig vér szivárog. Bár fel fog gyógyulni, ez most kis időt vesz majd igyénybe, hiszen nagyon hamar kell újra regenerálódnia.

Részemről én most kiírtam magam, hnap megint leszek, addig az én szálam fagyasztva, ergo a kari majd vhol csak magához tér... Jóéjt, sziasztok

Ma már sokadszorra:Nem gond.

Boccs a névért de nem jutott eszembe semmi

*Kazuya a fenyegetést halván...a fejét fellemeli és beszél."~Én voltam az-az ember,aki hagyott meghalni...de viszont te meg az-az ember vagy,aki ha nem lenne akkor én se lennék...egykor az életedet adtad azért hogy én élhessek...miattam haltál meg,Hiei Mishima.~"
Ekkor Kazuya szemei könnyekben ,és azt mondja "~Bocsáss meg...~"Kazuya a halált érezte maga körül...de nem érdekelte és nem sokkal ezután még mond valamit:"~Rossz ember az,aki egy barátott cserben haggy...~"

-Nem ölök "ártatlanokat".-mondj a a fickónak, aki olyan mintha szellemet látott volna:
-Persze nem ígérhetek semmit. Általában higgadt vagyok. Viszont, ha nem beszélsz, akkor nemsokára te leszel a főfogás a cápáknak.-mondja neki, közben oda se nézve észreveszi, hogy a lány már nem ül a helyén."Nem hinném, hogy elment a ruhái nélkül.Még itt van valahol."

~Ebbe meg mi ütött?~ néz hol egyikre, hol másikra. Nem nagyon érti, mi folyik itt, de volt egy olyan tippje, hogy a másik se tudja. Kazuya értelmetlen motyogása olyan volt számára, mint egy keresztrejtvény... De sajnos megoldó kulcs nem volt hozzá. Így nincs más választása, mint várni, amíg a katanás kinyögi, mi baja van.

*A fickó meg kérdezi Kazuyától hogy mit sajnál...ekkor Kazuya a földre szegezi a tekintetétt és válaszol:"~Ha én azt elmondanám lehetséges hogy megölsz érte...de most nem tudom milyen vagy...". Ekkor a válasza teljesen más volt,nem olyan volt mintha egy idegenek válaszolna hanem sokkal inkább úgy hangzot a válasz mintha a fickót ezer éve ismerné...Kazuya továbbra is a földet nézzi és egy pillantra se mozdul meg olyan mintha oda betonozták volna..."

Kazuya nem válaszol, ő pedig nem is figyel rá, hanem tovább nézi a csillagokat. Hirtelen egy szóra lesz figyelmes:sajnálom."Hmm, ennek a szónak már rég elfelejtettem a jelentését"-gondolja, viszont, amikor már sokadszorra hallja ezt a jövevénytől. Felkel és megkérdezi tőle:
-Mit sajnálsz?

Egy idő után észreveszi a kettőst, és ezen kissé meglepödik: ~Hát ez meg? Kazuya és a bárgyilkos? Mi folyik itt?~ kérfi magától, majd hangtalanul feláll, és a sziklák takarásában maradva, hallótávolságon belülre merészkedik. A egyik ott lévő sziklacsúcsnak támasztja a hátát, és úgy hallgatja a beszélgetést.

*Kazuya csak nézzi a fickót kérdez is Kazuyától valamit de nem válaszol rá...egyszerüen csak nézzi megdermetem...olyan mint ha szelem lenne az a fickó...csak bámulja és csak bámulja,nagyon halkan mond valamit"~Sajnálom...~" ; és folyamatosan csak ezt a mondatot mondja halkan...*

A bérgyilkos a hang irányába néz és előrántja a pisztolyát, majd a fickóra szegezi. Aztán hirtelen felismeri.
Áh, már találkoztunk...Kazuya, ha jól emlékszem.-visszateszi a fegyvert a zakójába. Mit akarsz?-kérdezi tőle unottan, miközben látja, hogy a lány kijött a vízből és leült. Most már jobban látja."Semmi kétség, megint ő az."-gondolja magában.

Egy idő után megfordul, és a part felé veszi az irányt. Amikor az egyik stég közelébe ér, szinte reflexszerűen felpillant. Az öltönyös alakot meglátva egy másodpercig köpni-nyelni nem tud. ~Xoh, már megint? Hát sohasem lesz vége?!~ kérdi magától, majd újra lebukik a víz alá, és kisétál a partra. Ennyi hideg zuhany elég volt neki mára. Azzal leül az ingjére, és csak bámulja a vizet, a másikról tudomást sem véve.

*Egy szép hold fényes napon Kazuya ujabb meg bízást kap.Meg csören a telefon és lassan felveszi,egy olyan megbízást kap hogy robantson fell egy régi labort.
Kazuya ekkor mérges hangon bele ordít a telefonba.:~A francba is miért nem kapok egy normális feladatot?~.
Ekkor le teszik és a laptopján meg kapja a küldetés paramétereit és az összeget ~Wow...miért nem ezzel kezdték???~ elmososolyodik ~Na,jó el válalom~.
Gyorsan össze szedi a holmiját és egy taxi várja de igazából az a taxi az alakulatnak dolgozik.
Kazuya be szál és elindul.
Mikor oda érnek a taxis egy zsák bombát add neki...hogy fell robantsa a helyet,a taxis ekőzben meg várja kicsit odéb.
Kazuya lassan indul a bejáratnak...mikor oda ér kinyisa az ajtót...látja minden romokban van "~Látom a takarító kivett egy kis szabadságot...na meg ez a szag azta mindenit,de most fel készültem hehe.~"
Elővesz egy gáz maszkot a táskájából és felteszi az arcára"~Na,így már mindjárt más~"
Utána neki kezdi a bombákat letenni a helyükre...mikor egy irodába ér sok-sok dokumentumot látt"~Wow,egy kis olvasni való~"
Szépen el kezdi olvasgatni az elsőt ami a kezébe akad,meg tudja hogy ezzen a helyen holtakkal kísérleteztek egy olyas féle fell támasztással,
ekkor mikor picit félre nézz az asztalra megdöben és az ő nevét látja"~Ez meg mi???~"
mikor olvasgatní kezdi hogy az ő déjenesét fell használták az egyik alanyon...mikor már a közepén van megdöben ki esik a kezéből a dokumentum és így szól:
"~Hát ez nem lehet igaz~".Ekkor gyorsan kiszalad a szobából és leteszi a többi bombát mikor ez is meg van...gyorsan kiszalad,és az épület felroban.
Beszál a taxiba,a taxis kérdezi tőle:
"~Mi tartott ennyi idejig?~"
De Kazuya nem felel rá mikor a városban vannak mondja a taxisnak:"~Itt tegyen ki kérem~".
Kiszál a tengerpart mellet hogy gondolkodjon mikor közelebb ér látt egy fehér hajú fickót közelebb ér és ekkor halkan "~Ez,ő...~"
Kazuya csak ál egyhelyben, megdermed és csak nézi folyamatosan a fickót...*

Amitt regel találtam ki az egy picit hülyén jött össze,de remélem hogy ez is jó...remélem.

Akkor most te jössz