- Tudod, mit? Én utálom, ha egy embernek nincs neve, még akkor is, ha egy modern zombi az illettő. Majd én kitalálok neked valami névszerűséget a sorozatszám helyett. Amit lehetőleg meg tudok jegyezni - mondja könnyedén, majd témát vált, így véve fel a komolyabb hangnemet:
- Én voltaképpen nem dolgozom senkinek, mindig annak végzek valakivel, aki pénzt ad érte. Nem vagyok más, mint egy zsoldos, némi extrával. És te dolgozol valakinek? - kérdez vissza, szinte azonnal.

Bocs. kissé elaludtam. Viszont a WC-s résznél rámjött a röhögés.Az nagyon jó volt.Csao.

Na sziasztok mentem...további jó játékot,és Nemesis máskor várd ki a sorod.

-Hát eléggé nehéz az ilyesmit elhinni.-mondja a lánynak.Emlékszel, mikor mondtam, hogy nem mentem a saját temetésemre? Nos valójában mér meghaltam. Lelőttek.-mondja közben megenged magának egy keserű mosolyt.- A hullámat elvitték egy földalatti támpontra, ahol halottak feltámasztásával kísérleteztek. Mondtam, hogy nincs nevem. Ezt kitörölték a fejemből. Sorozatszámom van. Az én fajtámból többet csináltak, de ők csak bábok akarat nélkül. Hirtelen azt hittem, hogy egy vagy közülünk.Kinek dolgozol?

- Én? Surranóból lett Sazbah tanítvány. Nem nagy ügy - von vállat, és amikor meglátja az elképedt arcot, elneveti magát.
- Mi van, ilyen nehéz elhinni, hogy nem csak te vagy különc? - vonja fel a szeöldökét, miközben nekidől az egyik pókerasztal szélének, és kissé félrehajtott fejjel néz a másikra.

-Baah.-néz elképedve a bérgyilkos.- Azt hittem erre csak én vagyok képes.Mi vagy te?-kérdezi tőle.

- Áh, hagyd csak, nem érdekes - rázza meg a fejét, miközben kibújik a blúzból, és végignéz rajta.
- Ennek a blúznak viszont reszeltek a bőrgyárban. Kár érte, igen kényelmes darab volt azzal egy könnyed mozdulattal kidobja a kukába. Már úgyse veszi hasznát. Végül újra a másik bérgyilkosra néz.
- Nyugi, nem fogok meghalni, látod? - mutat a topja egyik mélyebb szakadására, ami körül minden csupa vér... ám a bőr sértetlen.
- Ez vagyok én - von vállat.

*Mikor befejezödőt az információ letöltése,Kazuya elégedett mosolyall,el teszi a gépét.Kicsit rápillant a kemerákre és láttja hogy valaki jön fell a lifttel,mikor jobban meg nézi látja hogy ez az a fickó aki ott volt a tónál.
-Vajon ő mit kereshet itt???
Mikor rápillant egy másik kamerára lát egy hullát az egyik irodában mikor vissza tekeri a szallagot látja Arishimat ahogy meg öli azt a fickót...Kazuya lassan sarkon fordul egy kötelet vessz elő a táskájából és ki rohan a szobából gyors iramban futt az egyik ablak felé,a kötél egyik vége kampo volt,azt hirtelen egy csőre akasztotta és ki ugrik az ablakon...mikor földet ér gyorsan egy kis sötét utcába menekülve eltünik és az egyik elhagyatott lakópark felé vette az irányt aholl egy helikopter várta hogy az informáciott átadja.Mikor oda ért a fönőke várta neki adta átt az infokat,a főnöke csak annyit mondot:
"-Szép munka volt..."
Erre Kazuya:
"-Nem nagyon erőltetem meg magamat."
A főnöke el mosolyodik és Kazuya meg kapja a pénzét.
Kazuya meg kérdezi:
"-Ja és főnök múltkor miért támadtak meg az emberei???"
"-Hogy vissza vigyenek a támaszpontra...de fölősleges volt."
"-Miért???"
"-Mert ha tudtam volna hogy magadtól vissza jössz akkor nem teszem...Kazuya majd várd a hívásommat a következő küldetésre."
Kazuya el mosolyodik,a gép felszáll,"~Azta mindenit ennyi pénz ilyen kis feladatért..."
Aztán Kazuya lassú léptekben rágyújt.
"-Na végre most már lesz pénz a lakbérre"(Gondolja)
és így a sötétbe olvadva eltűnik.*

Kinyílik a liftajtó és a bérgyilkos a másodperc tört része alatt felméri a terepet. Balra egy ajtó , jobbra egy ajtó, szemben egy kétszárnyú ajtó."Ez az!"-közben rákiált a biztonsági ember:
-Hé, ide nem mehetsz be!
-Tudom.-mondja neki majd bőrkesztyűs kezében megcsillan még egy altató tű. Két méterről a fickónak ugrik, majd mielőtt az felfogta volna, hogy mi történik a nyakába vágta a tűt. A biztonsági pár másodperc alatt összerogyott. Megfogta a fickót és behúzta a jobbra lévő szobába, majd felvette az öltönyét és a napszemüvegét. Kiment a szobából, egyenesen át a duplaszárnyú ajtón. Kb. 10 őr volt a szobában. Higgadtan elsétált közöttük és bement a maffiózó irodájába:
-Ki adott engedélyt arra, hogy bejöhet?-kérdezi a főnök.
-Bocsánat, még új vagyok.-miközben ezt mondta, egy fojtózsinórt vett elő észrevétlenül a zakójából és a vezér mögé lépett.
-Nem emlékszem, hogy mosta...-de nem tudta folytatni, mivel egy fojtóhúr szorította meg a nyakát. A bérgyilkos olyan erővel szorította, hogy a férfi felemelkedett a földről, aztán egy reccsenés kíséretében eltört a nyaka."Itt végeztem"-aztán kiment a szobából, mintha semmi nem történt volna. Visszavette az öltönyét és lement a lifttel.Közben meglátja Arishimát:-Mi történt?-kérdezi, miközben úgy álla lány elé, hogy senki ne lássa meg, hogy megsérült.

Egy hang nélkül nyílik ki az ajtó, ami egy irodába vezeti. Mindenfelé könyvespolcok, és egy íróasztal várja. Az asztal mögött egy férfi ül, alig lehet több 22-23 évesnél. A maga módján egész helyes, hacsak nem számoljuk az aráct átszabdaló sebhelyeket.
- Áh, Arishima - jegyzi meg, amikor meglátja - Nem hittem volna, hogy ilyen hamar megtalálsz.
- Pedig számonod kellett volna vele. Tudod, hogy nem vagyok teljesen átlagos ember.
- Én ne tudnám? Én képeztelek ki, Amyra - nevezi úgy a lányt, ahogyan csak neki volt szabad.
- Most megöllek, te rohadék! - azzal pár lépéssel a férfi előtt terem, és a szívébe meríti a tőrt.
- Tudod, hogy ennyi nem elég - emeli fel kezét a férfi, és végigszántja vele a lány mellkasát. Azon több sebből azonnal folyni kezd a piros vér.
- Ezért hoztam ezt - húz elő egy kis fiolát. A sebeit mintha észre sem venné. A fiola tartalmát a férfi arcába önti, aminek hatására az azonnal mállani kezd. Nem sokkal később már csak egy összeragadt húscafat marad belőle. Ő pedig távozik az irodából. maga mögött pedig pár vércsíikot húz.

*"Még jó, hogy már nem élek...legalábbis nem úgy, ahogy a többi ember."-gondolja, miközben megfogja az állát. Mikor elengedi, már alig látni a heget. Mire beszáll a liftbe, már semmit sem látni. Kiüríti a fejét és a gondolatai csakis a célpont körül forognak. Megnyomja a legfelső szint gombját. Érzékei kiélesednek, mialatt a lift felfelé tart. Amúgy is rideg szürke szeméből eltűnik minden élet...*

*Kazuya csak kuszik mikor a már ott van,ismét csak az egyik szelőzö rácson le tekint és látja hogy egy őr ücsörészik olvasva a napi ujságot...Kazuya szép óvatosan leszedi a rácsot,mikor ez megvolt lassan le ereszkedik,és mikor lent van Kazuya előveszi a fegyverét, ekkor kábító lövedékkel meglövi,Kazuya a fegyvert el teszi,oda megy az írányitóhoz és egy számítógépet kött rá a kaszinó számítógépére.Mikor már ez is megtörtént Kazuya meg találja az informáciokat és el kezdi rá tölteni az ő gépére...*

*Pár gyors lépéssel beéri a férfit, és még mielőtt az elérné a liftet, előkapja az egyik tőrét, és annak álla alá teszi a tőrt*:
- Mit gondolsz, miért van nálam ez? - *suttogja lábujhegyre állva a fülébe, miközben egy könnyed mozdulattal végighúzza rajta az éles pengét, kissé felsebezve a bőrét. Végül elengedi, elteszi a fegyvert, és másodpercekkel később már az egyik ajtóhoz tart.*

*Mikor a lány megfordul és elindulna, karonragadja és odahajol az arcához nagyon közel és a fülébe súgja:-Nem akarok lövöldözést.-majd elengedi a kezét, egy pillanatig a szemébe néz, utána elindul a lift felé. Cél a legfelső szint. "Nem lesz könnyű, az egész szintet lefoglalták szállásnak"-gondolja.*

*Kazuya mikor be ment az épületbe a feje fellet egy szelőzöakna van,amint a rácsot leszedi gyorsan és be ugrik rajta,és kereseni kezdi a biztonsági szobát aholl állitólag az informáciokat tartják.Lassan el kezd kuszni hallkan,csak egy digitális óra van nála ami mutatja az utat nem sokkal ezután furcsa szagra lett figyelmes...le nézz az egyik rácson és látja hogy egy mellék helység felet van,miközben az egyik őr nagy dolgot végez ott.( )"~Fuuuuuu azta megveszekedet...gázmaszkot miért nem adtak...~" Kazuya kis idő után tovább megy visszatartva a lélegzetét... *