Axon Seerára néz.
-Undorító, de ettől még jól csókolsz.-mondja vigyorogva, majd felemeli a bal karját. Könyékig felcsúsztatja a talárja ujját és láthatóan koncentrál. Miután megtisztult, maradt benne még némi fekete mágia és úgy gondolta, hogy jóra fogja használni azt. A keze elkezdett elfeketedni, szétrohadni. Ez iszonyatos fájdalommal járt. Nem szólt semmit, de az arcán lehetett látni. Mikor már teljesen elfeketedett a keze, az alkarján lévő egyik szakadáson benyúlt és kitört belőle egy szintén fekete csontot. Egy pillanattal később karja megint a régi volt. A csontot odanyújtotta Marekonak.
-Ez a csont penge éles. A kapitányba bökd és akkor bármit el fog mondani, amit csak kérdezel tőle. Vigyázz, nehogy megszúrd vele magad.-mondja nevetve.

- Axonnak igaza van, valóban vérrel táplálkozom. De nem csak halandók vérével, hanem a saját fajtámbelikével is. Ez nálunk teljesen természetes dolog, mivel ez megnöveli az erőnket. Voltaképpen én egy extrén eset vagyok, mivel már két kortalan ragadozó Vére is bennem van. Erre lettem tanítva: hogy kortalanokat öljek - von vállat, majd kinyitja a száját, és hagyja, hogy két szemfogát lelökje a szájpadlása:
- Ezzel szívom ki azt, ami nekem kell - azzal visszparancsolja a húsába a fogakat.

Mint a haldokló úgy kap a szendvicsért.
-Kösz,fincsi...-mondja miközben vidáman rágódik a kaján.-De ugye tudod,hogy ezzel még nem rendezted le az adósságodat?A főnököm még mindig rágja a fülemet a múltkori balhéd miatt.
A mostani ügy...hát az meg még homályba vész.Nincs semmi nyomom,a kapitány meg nem beszél-mondja,miközben a vizet szelő hajónak támaszkodik,s érdeklődve néz Seerara
-Ragadozó,mi? Erről többet is mesélhetnél...

A mágus benyúl a talárja ujjába és egy alkar nagyságú szendvicset húz elő, amit odanyújt Marekonak.
-A ruhámmal pedig nincs semmi probléma.-mondja a lánynak.
Seerához fordul és komolyabbra veszi a hangot.
-Te valami vérszívó féleség vagy. Amikor először találkoztunk, akkor nem tudtam meghatározni, hogy mi benned a más. De amikor a sötét mágia által megnőtt a hatalmam, tisztán éreztem a vér szagát rajtad.
Visszafordul a másik lányhoz.
-Az én munkám meg nem történtté tenni a dolgokat. Ha érted mire gondolok. Te csak a holtakkal foglalkozol. Én viszont helyre hozom az élők hibáit.

Odamegy Axon mögé, majd halkan a fülébe súgja:
- Ne reméld, hogy kapsz még egyet... - majd a halálistenhez megy, és kezet nyújt neki:
- Seera Sagara vagyok, boszrkánymester, és egyben ragadozó - mondja ki végül, hiszen nem valószínű, hogy bármelyikük is tudná, ez mit jelent.
- A két férfi közül a szőke a mesterem volt, a barna pedig, a nem is tudom... "védencem", de ez hosszú történet.

-Nem zavarsz.Amúgy még nem is ismerlek név szeint. Engem Shizumu Marekonak hívnak,s foglalkozásom szerint shinigami avagy halálisten vagyok.De ezt már biztos tudod.Észrevettem,hogy a másik hajón veszekedsz azzal a férfivel.Nem lehettek valami jóban-mondja,majd észreveszi a bordó taláros Axont
-Szeva-köszön oda neki.-Tudod,hogy pöttyet feltűnő a ruházatod? És jól gondolod,hogy azért vagyok itt,mert nincs teljesen rendben ez a hajó.Csak azt nem értem mit keresel itt.Ez az én munkaköröm-mondja kicsit mérgesen,mikor nagyot kordul a gyomra.-Sajnos elfogyott a pénzem,s fizetést csak a jövő héten kapok.Hiroshi,a titkárunk meg nem ad előleget-magyarázkódik lehajtott fejjel...

Amint meglátja, hogy a boszorkánymester odamegy a halálistenhez, eltűnik a hajópadlóban és a lány mögött emelkedik ki.
-Hali mindenki.-mondja vigyorogva, majd Seerához fordul és olyan halkan mondja neki, hogy csak ő hallja:
-Finom volt a csókod. Ezután rákacsintott, majd visszafordult a másik lányhoz.
-Problémák vannak a hajón. Gondolom ezért vagy itt.

A fedélzetre ekkor egy magas, nagyon halovány bőrű, barna hajú fiú jön fel. Arcára van írva a döbbenet, és a csalódottság:
- Tényleg itt akarsz hagyni, Seera? - kérdezi halkan, mialatt hangja kissé el-elcsuklik.
Megfordul, majd érzelemmentes arccal néz a másikra.
- Igen Udin, ez a célom.
- De miért? - A lány gondolatban biztosra veszi, hogy ha a Fehér Tőrnek lennének könnyei, most jó párral megöntözte volna a hajópadlót.
- Azért, mert nem hagyz élni. Egy éve mást sem teszek, mint a te gyönge lelkedet pátyolgatom. Megölni, csak azért nem foglak, mert valamit még jelentesz nekem...
- És ez nem elég ahhoz, hogy velem maradj?
- Sajnos nem. Egyszer majd talán visszajövök. Viszlát - azzal elrugaszkodik a földtől, és a másik jachton éri talpa a talajt, nem messze a nyomozótól:
- Bocs a zavarásért...

Veszekedésre lesz figyelmes, majd a hang irányába tekint és azt a lányt látja,aki a múltkor segítséget kért tőle.Mellette egy férfi áll.
Megrántja a vállát,nem akar beleavatkozni.Ő csak a Minisztérium megbízásából van itt,nem akar bajt.
Hirtelen egy árnyék vetül az arcára.A hajó kapitánya áll előtte.
-Uram-biccent a férfi felé.
-Ugye Ön a kirendelt nyomozó,aki a gyilkosságokat jött felderíteni?
-Igen,én vagyok,Kapitány-mondja komoly arccal,miközben jót röhög magában.A férfi nem tud a Minisztérium létezéséről.
-Remek.Bármiben a szolgálatára állok.Nálam jobban senki sem akarja,hogy vége legyen ennek az egész ügynek.Bár lehet,hogy maga sem tud segíteni...-teszi hozzá halkan.
-Ha tud valamit,Kapitány,kérem mesélje el.
-Sajnálom,mennem kell.A hajónak mostmár ki kell futnia-mondja a férfi,majd elsiet.
-Titkol valamit-suttogja magának.

Éppen a hajó falából lép ki. Sötétbordó talárja nem éppen feltűnésmentes. Furcsa eseteket hallott erről a hajóról és a Mágusok Szövetsége feltételezi, hogy valaki valamit nagyon elrontott. Két alakot lát meg.
-Hát igen. Kicsi a világ.-mormogja magának.

Az egyik horgonyzó jachton áll, és dühös tekintettel mered az előtte álló Belizárra:
- Mi az, hogy nem mehetek el szabadon? Nem egyeztem bele, hogy veletek menjek Afrikába! -ordítja magából kikelve.
- De tudod, hogy Udin nem viseli el, ha nem vagy vele...
- Nem érdekel! Őmiatta van megkötve a kezem, nem élhetek nyugodt életet... Elegem van Belizár, tudod?
A felelet csak egy bólintás volt a mestere részéről. Keserűen sóhajt egyet, majd hátatfordít a férfinak, és az ócwánt, és a jachtokat kezdi el szenlélni. Az egyiken kiszúr egy ismerős alakot:
- Na, már csak ez hiányzott. Pont a halálistenbe kell belebotlanom - dörmögi az orra alatt

Egy jachthajó korlátjának támaszkodik, s a kristáytiszta vizet kémleli. Ezüst színű haját fújja a szél,s orra megtelik az óceán kellemes illatjával.
Keserűn felsóhajt,majd hátatfordít az óceánnak,s fekete kosztümje zsebéből kihúz egy újabb adag papírt.
-Csak egyszer kapnék szabadságot...-morogja,miközbe n lila szeme átfut a jelentésen.Az utóbbi időben zavaróan sokan haltak meg ezen az óceánjárón.Haláluk oka mindeddig ismeretlen.~Minden bizonnyal természetfeletti dolgok állnak ennek az ügynek a hátterében is~gondolja magában.
Felsóhajt,s a fedélzeten tébláboló embereket kezdi el mustrálni...

Mondtam,hogy gyenge lesz...

Akkor leszek utolsó.

Én már kezdtem eleget az utóbbi napokban, szval max 2. leszek