Este tényleg izgalmas témák vannak, de a déli keléssel az van, hogy már a bátyám rugdos ki az ágyból, hogy néha kellene főzni is..... (ha már anyuék úgy is dolgoznak.... )

Hát.. én hajnali 3-kor fekszem le, és kb. délben kelek.... a létem a sok alvás......

Most megnyugodtam, hogy nem csak én vagyok ilyen bolond.....

hm... akkor csak én vagyok ilyen éjszakai bagoly, hogy még mindig a gép előtt ülök, és pötyögök......

Hát valahogy egyébként is, minden olyan kihalt......
hol van mindenki?????

Miért nincs senki sem mostanában itt?

Sziasztok!!!!!

hm... nekem semmi jó téma nem jut egyébként az eszembe.... ebben a melegben már szétolvadt az agyam......

Sophie futást kihagyva elteleportálta magát egy sziklára a tenger mellé. Potyogtak a könnyei, és csak arra gondolt, hogy meneküljön minnél előbb.... Lehuppant a földre, és nézte a háborgó tengert...
Milyen igaza volt Nemo-nak, hogy ne mutassa ki az érzéseit....
Tudta, hogy most a következő napok elég hosszadalmasak, és veszélyesek lesznek...

Válasz Kazuya (#1336) üzenetére

A lány nagyon megijed, és újra a kis hang suttogni kezdett "menekülj" Talpra ugrott, és kirohant az utcára.
A lány nem érzett semmi csak menekülési vágyat.... el akart minnél előbb tűnni. MAjd szét nézett az utcán, és rohanni kezdett....

Válasz Kazuya (#1334) üzenetére

-Sajnálom,- majd ránéz a férfira és hosszan megcsókolja.... - tudod jól, hogy megváltoztam...

Válasz Kazuya (#1332) üzenetére

- Csak az a baj, hogy nemcsak a Rend-nek dolgoztam.... van másik munkahelyem is.... és ez az ami zavar...- majd a férfira néz.
- Sajnálom, de két hét múlva, ha minden úgy alakul, el kell mennem.....

Mikor a férfi ott volt a háta mögött, megfogta a kezét, majd kivitte a szobából, nehogy felébredjen a kislány.
Leültette a kanapéra, majd bele nézett a férfi szemébe.
- Kazuya! Tudod jól, hogy most már én is halhatatlan vagyok.... nekem is van munkám.... - majd elfordította a tekintetét... - sokszor van olyan hogy hetekre eltűnök.... nem akarom hogy néha aggódj értem... csak előre szólok....- majd visszanézettt a férfira, várva a reakcióját...

A nap első sugarai ébresztették fel Sophiet. Lustán oldalra fordult majd kinyitotta a szemét. Mellette egy férfi aludt. Rámosolygott, majd halkan, hogy a másikat fel ne ébressze kikelt az ágyból, majd csöndesen kiosont a szobából. Bement a konyhába, majd főzött magának egy kávét. Kitöltötte magának, majd lehuppant a kanapéra...
Kávéját kortyolgatva eszébe jutott, hogy neki mára még fontos feladatai vannak. Gondolataiból felébredve, bement Ivy szobájába, majd leült a kislány ágya mellé egy székre, és halkan hallgata a csöppség szuszogását...

Sziasztok!

Na, már itt is vagyok!

Hát köszönöm, egyenlőre elég volt....