Hmm, Monszun, ki a tornádó sebeségével dönti magába az italokat?

Már megint az a fránya villanykörte.. Mintha megint pislákolni kezdene benne az élet. Bárnyírónk úgy érzi, hogy most talán végre sikerül emlékeznie hű segédjére..
-Bam..Bandzsa? - nyögi ki utolsó erejével.
Abban a pillanatban megjelenik előtte

hogy jelenjen meg?

egy 2 méter magas, teljesen józannak tűnő férfiú.
-Szegítek felállni! - mondja köpködve a hű segéd. A gond csupán az, hogy - bár ő nem az alkohol miatt - kettőt lát parancsolójából.
Vajon sikerül Bandzsának felállítania bárnyírónkat? Vajon létezik olyan erős szemüveg, ami segíthetne rajta?

A hős bárnyíró rájön, hogy kezd kijózanodni. Emellett pedig nem is rossz érzés a nő munkája. Sőt! Ekkor hirtelen minden megvilágosodik. Aztaa! Egy női bárnyíró! Mikor befejeződik a detoxikáció, végignéz a nőn és magában csettint egyet, hogy milyen jól néz ki. Ezután végignéz magán. Bűzlik a bortól és mástól is és a kúszástól tiszta mocsok lett. Na ne! Így nem jelenhet meg egy női bárnyíró előtt. Meglátja, hogy az RKK hozott neki új gatyát. Gyorsan felkapja és a közeli tisztásra rohan, ahol kipucolja magát. Még egy új inget is hoztak neki szerencsére, de mire visszaér, a nő már nincs ott. Helyette egy összehajtogatott papírt talál a földön. A legjobb kocsmákhoz veztő utak térképe. Ez aztán a segítség. Így hát elindul a gyalogúton. A térkép szerint nemsokára beér a városba. Onnan pedig már egyenes az út a kocsmába. Egy óra múlva már az ivóban üldögél a pultnál.
-Hé csapos! Az összes italodat megrendelem! Öt percen belül legyen itt előttem mindegyik.
Amíg fizet, addig nincs gond. Gondolja a csapos és odaviszi neki az összes italát. Innentől kezdve pedig már nincs megállás lefelé vagy felfelé? Bárnyírónk csak iszik, iszik és iszik. Megállás nélkül teszi mindezt. Még levegőt is alig vesz. Mikor végez, arra eszmél, hogy már megint a földön van. Kéne neki egy támadó...őőő...támogató. Gondolja és megpróbál felkelni a pult mellett.

Mi legyen a bárnyíró neve?

Az a helyzet, hogy nekem a történetírás csak úgy megy, ha az történik a sztoriban amit én akarok. Namármost, ha valami más jön rohamot kapok, hogy "de miért nem ez?!!", ami senkinek sem lenne jó, ehhez még hozzájön, hogy annyira nem is értek a firkáláshoz ^_^"

-Hmm, hát ha nagyon muszáj...5000-ért bármit, édes.
Bárnyírónk nem tudja mi történt. Milyen 5000? Milyen bármi? A nő lassan leguggol fetrengő bárnyírónk mellé, és felméri izzadtságtól, és bortól bűzlő testét.
-Ha akkor a hufnáger pistihez megyek feleségül - sóhatja, majd lehajtja fejét hősünk ágyékára. A bárnyírónak viszont hirtelen sötét fellegek veszik körül elméjét. Mit tesz ez a nő a királyi jogarral? Esetleg bántalmazni akarja?
Ebben a pillanatban ér vissza az RKK csapata, talpig felszerelkezve egy McDonald's-al. Pironkodva figyelik, ahogy parancsolójukat ápolják.
-Ti..ti meg mit néztek itt? Épp *hukk* épp megölni késs..szül.
Az RKK csapat ezzel megindul a dolgozó nő felé... de pár lépéssel előtte megtorpannak. Ez a szag... ez a test... ez nem egy átlagos nő... ez egy női bárnyíró!
Az RKK csapat nem tudja mihez kezdjen egy ilyen felsőbb rendű lénnyel, aki akár egy csettintéssel is kijózaníthatja őket. Bárnyírónk tehát tehetetlenül nézi végig, ahogy a csapat visszavonul a borosüvegbe..
-És most... - kezd bele a nő - detoxikáció, indul, töltés!

Hanon, kedves! Egy ideje már nem szerepjátszok. Kicsit sok volt belőle mostanában. Egyébként neked is ki kéne próbálni és rájönnél, hogy nem is rossz.

Főhősünk már vagy 2 órája csurgat. Erre csak a bárnyírók képesek. Mikor végez, rájön, hogy nem csak elöl kellett könnyítenie magán, hanem hátul is. Na mindegy. Ezzel már elkésett. Kicsit szédölög, aztán lehuppan a fűbe. Legalább nem fázik az ülepe. A szagot meg már megszokta. Ahogy így üldögél, rájön, hogy szomjas. Leveszi hát a hátáról a 3 literes soha ki nem fogyó boros flaskát és elkezdi betermelni a tartalmát. Jajj, de szédülök. Azzal fogja magát és kiadja a reggelit. De aztán rájön, hogy nem is reggelizett. Akkor meg mi ez? Ááá...nem érdekes. Inkább gyakorlom a borosüveg használatát.
-Egy bárnik...egy nyárbíró. Nem, nem egy nyikbár...őőő.. egy bárnyíró iszik előttetek. Zárásként, pedig belehúz a flaskába. Mikor mindez megtörtént, az üveg tartalma kiemelkedik és alakot ölt. Megjelent az RKK.
-T-ti részegek. Hozz...*hikk*...hozzatok nékem kajjját. Zabálnom kell.-mondja mindezt elképesztő eleganciával.
-Jja, és kénnne egy új ga..gap..gatya.
mikor ezt kimonta, rájött, hogy bárnyírói jogara még mindig kint hűsöl. Megpróbálja megfogni, de három van belőle.
-A ffennébe. És mmárr elküldtem az Rkuk..RKK-t.
Hirtelen az út mentén egy fényszóró jelenik meg. Ebból kettőt lát, tehát ez valami motor vagy micsoda. Egy nő száll le a motorról...
Vajon segít-e neki vagy elrohan, amint meglátja a bárnyírót ilyen szagos és magamutogató állapotban?

Hahh, emberek segítsen valaki, Nemesis is kezd lefáradni (plusz elveszi az idejét a barom magus :P)

Kedves 400-as Peugeotunk tehát tova halad a sors göröngyös útjain, amik mint tudjuk kifürkészhetetlenek, vagy ilyesmi.
3 óra rendületlen autózás után végre megérkeznek egy erdőbe, ahol is hősünknek nagy gondja támadt..
-Anyu...bepi *hukk* bepissssillek..mindjárt bepis...
Sofőrünk ezzel a mozdulattal le is rántja hős bárnyírónkat a tetőről, ledobja a fűbe, és hagyja végezni a dolgát. Pontosabban csak hagyná...
-Annyu...seg *hukk* seggítesz fogni?..
Bátor sofőrünk elkerekedett szemmel áll utasa előtt...tekintete egyre lejjebb halad bárnyírónk testén...egészen az ágyékáig, ahonnan már kikandikál a bárnyírói jogar..
-Ss...soha!!
Ezzel szerencsétlen sofűrünk bevágódik hű Peugeotjába, és meg sem áll semeddig.
Hősünk üveges szemekkel néz utána... Anyu elment?... Ekkor egy könnycsepp folyik le az arcán, míg más cseppek pedig teljesen máshol folynak le...
Vajon sikerül a Bárnyírónak egyedül visszatennie legnemesebb szervét a helyére? Vajon jön-e egy újabb Peugeot? Vajon miért teszek fel mindig kérdéseket a történetem végén?

-Te meg ki vagy és hogyan lehet így összemocskolni egy csomagtartót?- kérdezi a sofőr, akiből mindjárt kettő is van. A bárnyíró ködös szemmel néz a vezetőre, majd megszólal:
-Kocs...*hikk*...kocccsmmaaa. Merrr...hol?
A sofőr a fejét vakarja, aztán úgy dönt, hogy beviszi a kocsmába. Úgyis a városba tart. Fogja a bárnyírót és felkűzdi a kocsi tetejére, ahol gondosan rögzíti a részeges utast. Még egyszer nem fog takarítani. Ezután beszáll és elindul élete legfurcsább utazására a kocsmába.

A 400-as Peugeot rendületlenül száguldott végig az úton, nem kis problémákat okozva ezzel bárnyírónknak. Hősünk egyre furább érzéseket élt át... egyre ijesztőbbek lettek. Mi lehet ez? Talán mégis kigyulladt az a villanykörte? Nem. Ezek az érzések sokkal mélyebbről jönnek, ott, legbelül. A bárnyíró nem tudott tovább küzdeni eme furcsa érzésekkel, így feladta a harcot és...
A sofőr fél órája sikálja a csomagtartót hős bárnyírónk kis csomagjától. Közben elgondolkozik a méretén... hogy képes egy ember ekkorát? És ilyen szagút? És egyáltalán, hogyhogy még él? Bátor sofőrünk arra jut, hogy potyautasa nem hétköznapi ember, így megpróbál szóbaelegyedni vele, hátha megtud valamit kilétéről. De ez szinte lehetetlen, ugyanis, mint tudjuk, bárnyírónk nagymennyiségű alkohol befolyása alatt van, így beszédkészsége nullára csökkent. Képes lesz a sofőr kapcsolatot létesíteni utasával?

Hauu, most csak ennyire tellik, nem tudok jobbat

Látja a fényszórókat és kétségbeesetten kúszik tovább. Érzi, hogy nem menekülhet. Az alkohol erősebbé tesz. Gondolja, miközben csuklik egyet. Hirtelen valami keresztülhajt a hátán. Szerencsére nem esik baja, köszönhetően az egyik különleges bárnyíró képességének. Az alkohol megkeményítette testét. A fényszóróhoz tartozó valami megállt és egy emberszerű árnyékféle lépett ki belőle. A bárnyíró hallja amint ezt kiáltja:
-A francba! Ez már a tizedik a héten.
Ezután elhomályosodik a tekintete, de még hallja, hogy mi történik körülötte. Az a valaki megfogja a karját és húzni kezdi. Egyszer csak megáll. Főhősünk egy pillanatra kinyitja a szemét és látja, hogy az alak egy csomagt. Szóval egy cso-mag-tra. Ááá hagyjuk gondolja magában, aztán ismét becsukja a szemét. Hirtelen koppanás hallatszik a fején, amit az alkoholnak köszönhetően alig érez, közben ennyit hall:
-Csukódj már le.
Hirtelen még egy koppanás, aztán minden elsötétül. Nem, nem ájult el először ő is azt hitte, de aztán rájött, hogy a bárnyírók nehezebben veszítik el az eszméletüket, mint az átlagos alkoholisták. A fényszórós izének a hátuljába került. Legalább nem kell kúsznom. Fut át a gondolat a fején és mellé egy idióta vigyor társul a sötétben, majd csuklik egyet.

Lassan kúszott célja felé. De merre? Egyáltalán nem ismeri ezt a helyet, mintha egy másik világban kúszna. Segítségre lenne szüksége. Ekkor homályos elméjének távoli sarkában mintha derengeni kezdene egy kis fény... egy félig kiégett villanykörte még az utolsókat húzza... egy apró emlékfoszlány a bárnyírók segédjéről... de ki ő? És hogyan lehetne őt megidézni? De ebben a pillanatban a villanykörte kihunyt, és minden remény elszállt afelől, hogy valaha is saját erejéből fog emlékezni a hű segédre.
A bárnyíró tehát tovakúszott vala, bár nem tudá, hová viszi az út, ő csak kúszott tovább rendületlenül. A messzi távolban mintha a nap kezdett volna derengeni. Egyre nagyobb és nagyobb lett... de várjunk csak. Bárnyírónk egyszerre 2 napot lát. Ez is csak a nagy mennyiségű alkoholnak köszönhető? Nem. Két fényszóró közeledett bárnyírók tehetetlenül vonagló teste felé. Mit tegyen ilyen elkeseredett helyzetben a halál küszöbén?

A bárnyíró remegő lábbal, kicsit émelyegve felállt, hogy azután azonnal hasra vágódjon. Innentől kezdve jobbnak látta kúszni hazafelé, vagy mit tudja ő, hogy hova. Egyáltalán kicsoda ő? Még a nevére sem emlékszik. Megpróbál kikúszni az ajtón, de négyet lát belőle. Első próbálkozásra a fal enyhe lefejelése sikerült neki. Pár órával később sikerült kimásznia az ajtón. Körülnéz és nem tudja, hogy hol van. A bárnyíró első komolyabb problémája. De eszébe ötlött nemes feladata, amit a kiképzésen itattak belé. Irány a kocsma. Továbbra is kúszva elindul a nehéz úton a legközelebbi ivóig. Talán ott majd talál magának támogatókat, ugyanis rájött, hogy önerőből képtelen rendesen megállni...

Hmh, kezd lelapasodoni a dolog. Több oldala (ehheh..) csak a háttérinfókat írjuk, nem kezdenénk végre bele a sztoriba is?

Eccer volt, hol nem volt, volt eccer egy fedőnevén detoxikációs központ, ami a valóságban jóval több a részeg emberek kijózanításához hozzájáruló épületnél... sötét titkokat rejt ez az intézmény, méghozzá nem is akármilyet. Ugyanis a különösen részeg egyéneket egy számukra kialakított külön épületbe vezetik, ahol is megkezdődik a Bárnyíró képzés.
Habár a detoxikációs központ elpusztult, egy magányos Bárnyíró máig folytatja útját. Hogy merre tart? Ezt még ő sem tudja, először meg kéne próbálnia felállni, de nem megy az olyan egyszerűen! Vajon képes lesz a Bárnyíró két lábra állni? Megtudhatjátok a következő epizódból!

Egyre jobban halad a story Lehetne szerződést kötni egy agybajos grafikussal, aki mindezt megvalósítja

Eszembe jutott, hogy honnan is származhatnának a bárnyírók. A bárnyírókat az alkoholista munkanélküliekből vagy hajléktalanokból toborozzák. Így majdnem mindenkinek van munkája a birodalomban.

Ez a Bárnyíró story nekem nagyon bejön És apának is ( aki festőművész&néha mangarajzoló) Lehet, hogy ráveszem, hogy ha komolyan gondoljátok, akkor rajzolna egy pár tervet XD Unalmas perceimben énis szoktam ilyen paródiíszerűségeket írni... Volt Pl. egy
Princess Mai paródiám, ami kicsit furira sikeredett....
Jah, egy erőltetett vicc: Hogy hívják a részeges Munszut? (jelen esetben Mucit?)
- Hánybíró! (Ha már részeg, benne van a pakliban....)

ez 1 másik topicban levő beszólásra lett volna utalás, de ugy láccik nem voltam érthető
de akk inkább sztem haggyuk a témát...