Ahogy hallja Mya szavait elmondja neki hogy mi a baj:
-Félek...érzem hogy valami nagy baj lesz,érzem ahogy valaminek nagyon nagy a hatalma,nem tudom miért de szerintem a démonokkal kapcsolatos ez az érzés,néha emberi sikolyokat hallok amint fellkiáltanak és hirtelen elcsendesülnek,muszály lesz ki derítenem hogy mi történik...mert nem szeretném ha valami bajotok esne-.
Ekkor a férfi oda bujik a lányhoz,igaz Kazuyának iszonyatos hatalma van,és egyre csak növekszik az ereje,de amitt érzet erőt az minden képzeletett felülmult,oda bujik a lányhoz és áttöleli gyengéden...

- Mi is szeretünk téged, de látom, hogy valami bánt. Látom a szemeidben, hogy valami nincs rendben... nem mondod el? - majd hosszasan a férfi szemeibe néz. - Megígértem, hogy segíteni fogok mindenben! És én szeretnék is...

Mikor érezte hogy Mya oda bújt hozzá,a lány meg kérdezzte Kazuyától hogy mi a baj és csak annyit mondot:
-Nagyon szeretlek benneteket...-
Utána a lányt szorosan magáhozöleli és egy csókot add neki...

Mikor a lány visszament a szobába, furcsának találta, hogy a férfi már alszik.
- Na neee. - majd odabújt a férfihez, és átkarolta, és a nyakát kezdte csókolgatni, amíg fel nem ébredt.
Majd a lány a férfi főlé hajolt.
- Mi a baj? Látom, hogy egész nap olyan fura voltál... és most is nélkülem aludtál el. - majd nyugtatás képpen egy csókot lehelt a férfi ajkaira.

Kazuya látta hogy Mya elment tusolni ekkor szomóru ábrázattal oldalra feküdt pedig csak azt akkarta hogy a lány mellete legyen és hogy átölelhesse,leoltotta a kis lámpát és elaludt...

Mya bevitte a kislányt, lefürdette, átöltöztette, majd betette a kiságyába. Közben énekelt a kislánynak, ahogy neki is ezt tették a szülei még anno.
- Jó éjszakát Ivy, - majd Mya egy puszit nyomott a kislány arcára, és megsimogatta a fejét.
A kislány nem volt sírós könnyen elaludt, nem volt vele gond.
Mya lekapcsolta a villanyt, és becsukta az ajtót. Átment a szobájukba, ahol már a férfi várta tárt karokkal.
- Hm... te aztán jól el vagy itt. De még várhatsz rám egy darabig... - majd egy kacér mosollyal felvette az egyik fotelból a köntösét, és átment a fürdőszobába tusolni.

Kazuya csak annyit mondot:
-Persze,jöhetünk.-
És lassan haza felé indultak,mikor már ott voltak lassan Kazuya kinyisa az ajtót,elindult a hálószoba felé átt öltőzött és várta Myát hogy lefektesse Ivyt,és várta hogy átölelhese a lányt...

Majd a lány egy kis vidámságot beletéve a mai napba, a lánya után ered, és kacagva emeli a magasba. A kislány vissza mosolyog anyjára, majd nyugtázza, hogy ideje haza menni. Majd egy ásítás közepette ismét elfészkeli magát anyja karjaiban.
- Akkor menjünk! - majd rámosolyog Kazuyára.
A tenger kellemes hűvöst ad, a hold pedig beragyogja a tengerpartot.
- Akár holnap is eljöhetünk! Ivy nagyon élvezte... - majd rátekint Kazuyára.

-Rendben.-válaszolva Mya kérdésére.

- Én is nagyon szeretlek! - majd újból rámosolyodik a férfira.
- Most menjünk haza! Rendben?

Ahogy Mya oda meg a férfihoz egy csókot add és utána szorosan hozzá bujik ekkor Kazuya meghatodott miközben a lány még egy csókot add és megköszöni neki hogy vele van.
Ekkor Kazuya Myára nézz és csak annyit mond:
-Nagyon szeretlek...-
szorosan áttöleli a lányt és egy csókot add neki,ezután meg kislányra nézz miközben aranyosan ide-oda futkorászik.

Mya folyamatosan kacagott a kislányon, és az apján!
- Na, most legalább tudjuk, hogy kire ütött! - majd feláll, a kislány mosolyogva szaladgál tovább.
Finom léptekkel odamegy Kazuyahoz, majd megcsókolja a férfit. Bevackolja magát a férfi ölelésében, és együtt nézik a kislányuk hancúrozását.
- Köszönöm, hogy velem vagy! - majd belenéz a férfi szemeibe, és egy ujabb csókkal ajándékozza meg őt.

Mikor hallota hogy a kis Ivy kimondta azt hogy Anya ekkor oda fordul a kislányhoz és mondogatja neki:
-Mond szépen Apa,vagy azt hogy Papa...-
Mikor a kislány komoly és gondolkodó arccal oda fordul az apjához és már láttni lehet hogy készül valamit kimondani Kazuya már látta és már nagyon kezdet örülni:
-Majom.-a kislány ennyit mondot.( )
- na jó mostantól nemnézheted többet azt a csimpánzos mesét...-mondta neki az apja,ekkor Kazuya vissza fordul és tovább nézzi az eget és a holdat.

Mikor a kislány befészkelte magát anyja ölébe, a nő felnéz a kedvesére.
- Most mire gondolsz?
Majd ő is feltekint a holdra.
Lenéz a kislányra, majd rámosolyog.
- Ivy! - a kislány nagy barna szemeit anyjára emeli - mond, hogy anya! Hagy haljam... - majd felkacag a saját mondatain, amire mindig is vágyott. Jó érzés egy anyának, ha hallja hogy szólítják.
- A-nya! - majd Mya próbálja úgy mondani, hogy a lány is megpróbálhassa kiejteni normálisan.
- A-nya - Ivy is megpróbálta kiejteni, majd mosolyogva anyjához bújt.
Mya örömmel vette az ölelést, majd Kazuyára is mosolyog.

Azaz, h mégsem, megyek aludni, jóéjt, majd hnap jövök