amikor megette Hemoszut, akkor végképp megutáltam. A császár volt a legjobb fej, erre ő csak úgy elfogyasztja és a helyére lép. Ezek után már alig várom, hogy valaki brutálisan megölje.

Mikor azt mondta, Munsuék a kedvenc játékszerei, komolyan mondom, majdnem falnak szaladtam.

A 14. rész végén Adzsite ugyanazt mondja, amit Munsu az elsőben.

A probléma az, hogy az a Gallimard nevű tiszt mi volt tulajdonképpen és azok után, hogy a nem emberi énje el lett távolítva, hogy lehetett ugyanolyan erős mint volt ha nem erősebb. Plusz Asdzsite is érdekes démon lehet ha várt egészen addig Hemoszu megszálásával amíg Munszu el nem utazott. Micsoda bájos egy démon! És nem utolsó sorban olyan, hogy szívesen kizsigerelném!

végül is nem láthatjuk Adzsite mi is valójában. Munszu álmaiban látjuk hogy gyermekkorukban Hemonszu a barlangban kiszabadít egy lepecsételt démont és utána érdekes mód senkiből császár lesz. Adzstie magát itt úgy jellemzi mint egy ember feletti lény emberi testben. Így elég sok mindenre képes lehet, minél inkább erősödik a benne lévő valami. Pl illúziók, halottak feltámasztása, vagy a hozzá hasonlóak magába olvasztása (persze itt nem sem az emberi oldalt olvasztotta magába szerintem ezért maradt ami az emberi porhüvely nem változott). És tényleg a teste sebezhető, emberi csak épp el is kell érni mielőtt egyetlen pillantással darabokra tép. Mit a legtöbb ilyen sorozatban itt ő az abszolút gonosz akinek az a terve hogy romlásba dönti a világot, káoszt teremt a rendbe, tagadja a társadalmi szabályokat, erkölcsöt, jót és rosszat ami a mi gondolkozásunk alapja