Jut eszembe erről a témáról... ott van még Robert Graves: A vitéz Belizár c. remekműve, amely szintén a Római Birodalom végnapjaiban játszódik és megfesti az "utolsó római férfi" alakját, aki a bomlott Justinus bizánci császár udvarában éli hősies, de tragikus sorsát.
Mondjuk Gravestől én szívből ajánlok mindent, de főleg az Aranygyapjút, illetve a Claudius regényeket....
ááá kezdek elszállni megint, abbafejeztem!

A könyvet nem olvastam, ezért véleményt sem mondok róla, bár Francis Sherwoodról nem beszélnek szuperlatívuszokban. Inkább ajánlok hasonó témában:
Passuth László: Esőisten siratja Mexikót
Szintén Cortés és a latin-amerikai expedíció; de nem csak annak utolsó évéről, hanem Cortés fiatalkorától kezdve követhetjük nyomon történetét, egészen végső hazatéréséig.
Passuth Lászlótól még ajánlom a Ravennában temették Rómát c. művét. (a címből nehéz kitalálni, a két részre szakadt Rómia Birodalom utolsó napjairól )

SZOMORÚ ÉJSZAKA
Az Azték Birodalom alkonya
A Szomorú éjszaka nagyszerű és változatos képet fest a XVI. század eleji Mexikóról, elvezetve az olvasót az Újvilág viszályaiba a rabszolgának adott titokzatos azték hercegnő, Malintzin, és magával ragadó, ám könyörtelen gazdája és szeretője, a konkvisztádor, Hernán Cortés történetén keresztül. Az események nyomon követik az Azték Birodalom alkonyát 1519 áprilisától egészen az 1520. június 30-i la noche tristéig, a szomorú éjszakáig. A kalandregényben megismerhetünk történelmi és kitalált személyeket, és szemtanúi lehetünk a hagyományok és az újító személyiségek látványos összecsapásának.

BOUDICA:
A törzsi Britannia kiváló harcosának élettörténete
Breacának, Boudicának, akit a Győzelemhozó névvel tisztelnek törzsének tagjai, a sors és ősei szellemei úgy hagyták meg, hogy vagy elvész, vagy felszabadítja népét a rómaiak igája alól. A szabadságért vívott harc ugyanakkor összekapcsolódik gyermekei és rokonai sorsával, az isteni rendelés vagy nekik, vagy törzsének, az icenusoknak ígér jövőt. A harcos királylánynak választania kell. A különleges képességű gyermekek sorsa a történet során meghatározó lesz, ki elvész, kit megaláznak, ki felnőtté érik a véres és misztikus események közepette. A megtorlás szörnyű veszteségekhez és nagy, már nem várt visszatérésekhez vezet. Mindenki megfizeti az ősök isteneinek a tartozást, de a harc még nem veszett el... E mesterien megírt regény olyan történetet tár elénk, mely rabul ejti a szívet, töprengésre készteti az olvasót, és szinte semmivel össze nem hasonlíthatóan tárja elénk a történelem eme vérzivataros időszakát.

Putney, Mary Jo:
Bűvölet

Várható megjelenés: 2008. április 22.


A kora gyermekkorában árvaságra jutott Nikolai Gregorio tolvajlásból él Málta szigetén. Egy napon két rejtélyes idegent vet útjába a sors. A két jólelkű bölcs férfi, mindketten mágusok lévén, felismerik a fiúban szunnyadó mágikus képességeket, és pártfogásukba veszik a neveletlen és tanulatlan vadócot. A szerencse azonban forgandó: új hazája, Skócia felé tartva kalózok támadják meg a hajójukat, és a fiút magukkal hurcolják rabszolgának. Nikolai úgy érzi, elárulták, ezért kegyetlen bosszút esküszik fogadott apja és annak egész családja ellen.
A fiút húsz éven keresztül a bosszúvágy élteti, ez segíti a rabszolgaság túlélésében is. Szabadulása után megismerkedik egy ifjú hölggyel, Jeannel ellensége lányával, akit a gyűlölettől elvakultan habozás nélkül elrabol.
A csinos Jeannek, aki a mágikus képességekkel rendelkező Őrzők közé tartozó Macrae családnak a legifjabb sarja, nem csupán Nikolai mélyről táplálkozó gyűlöletével kell megküzdenie, hanem számos veszéllyel is, amely hosszú útjuk során leselkedik rájuk.
A sok megpróbáltatás azonban egységgé kovácsolja Jeant és Nikolait, egybefonva mágikus erejüket, így egy kis idő múlva már nem biztosak abban, hogy az ellenségükkel néznek-e farkasszemet

Mindenkinek ajánlom őket.

Nálam ponyvákban még mindig Rejtő Jenő a no.1!

Jep

LLL mester minden könyve ugyanolyan. Ugyanaz a szerkezet, ugyanazok a történetpanelek, de mégis: a történetszövés és az ismeretterjesztő elemek miatt mégis jó őket olvasni. Oké, van pár gyengébben sikerült alkotása is, de egy ilyen termékeny szerzőnél ez óhatatlan., és az újak között is van pár igazán remek. Szóval én szeretem, kedvenc poinyvaszerzőim egyike

Leslie L. Lawrence: Portugál április

Majd nagyobb koromban bezserzem, mert a Mondo-ban is jó kritikát kapott, és itt is mondtátok, hogy jó könyv. Eddig 1 könyvem van, amiben szerepet kapnak a 18+-os dolgok. Az Kanehara Hitomi Pirszinget a kígyónakja. Arról sem tudtam, hogy ilyen, mégis megvettem. Legalább nagyobb volt a meglepetés, hogy ennyire szókimondó.

Megvan nekem is. Nem rossz könyv, és nagyon perverz. Le sem írom ide mik voltak benne.... Bannolnának...

Én olvastam és tetszett is

Nekem az egyik kendvenc könyvem Battle Royal (ami van mangában is:).De én amigyis csak legfeljebb horrort olvasok könyvben.

Hát konkrét S.K. példával nem tudok szolgálni mert elég kevés könyvet olvastam tőle (kb5-6). Csak maga a hangulat és a cselekményszövés az ő dolgaira emlékeztetett. S.K. val amúgy az a "bajom" hogy ugyan jól ír de nem több tehetséges mesterembernél. Ő számomra már túlságosan a tömegtermelést testesíti meg. Mondjuk olyan mint fantasy-ben R.A.Salvatore. Amit ír az biztos hogy minőségi valahol de nagyon ritkán kiemelkedő...

Jeff Lindsay - Dexter dühödt démonai

Nagyon démonikus, nagyon addiktív. Most ő a soros. :) Sok helyen nagyon eltér a sorozattól, máskor meg egy az egyben a forgatókönyvet kapjuk.

[Link]

Erről a pszicho-boncolósdiról jut eszembe, a Nyakig a Miszóbant ki olvasta? (Murakami Rjú)

Nekem sokszor pont a letisztulatlan nyerssége jött be. A Holdpark nekem kicsit túl elvont volt, néha már úgy éreztem nekem is be kéne lőnöm vlmit, vagy ráharapnom egy fürt gombára, hogy folytatni tudjam...
De most, hogy mondod tényleg volt benne valami utánérzés, melyik S.K. könyv is volt az? Halálos árnyék?

A nullánál is kevesebb is nagyon jó de azt én még kissé kiforratlannak éreztem. Hasonló cipőben jártam az Informátorok-kal is bár tudom hogy az több év kissebb írásait szedi össze. Viszont a Holdpark a maga önreflektív mivoltával nekem nagyon bejött még akkor is ha kissé stephan king-re emlékeztető lett a befejezése.
A.P.-ban viszont tény hogy nagyon sok az abszurdan brutális rész de egyfelől nem derül ki biztosan hogy megtörtént vagy csa P.B. képzeli a dolgot. Valamint rám hasonló hatással volt mint Takashi Miike filmjei... Archetipikus élveboncolás...

Nyerő könyv, bár egy idő után kicsit öncélúnak éreztem a szado-pornó-horror jeleneteket. A mondanivaló ugyanakkor örökérvényű.
Egy korai regénye a "Nullánál is kevesebb" nekem jobban bejött. Hasonló téma a LA-ben tengődő aranyifjak céltalan létével szemben állít görbe tükröt.