A lány elunta magát, és kiment.
Végig nézett a lányon, aki az ajtóban állt.
Felvonta szemöldökét, majd odasétált. Mivel kicsit magasabb volt a lánynál, ezért flegmán lenézett rá.
- Sophie vagyok. - majd kezet nyujtott az idegennek.
Valahogy elszállt minden jó kedve, ha idegen emberek közé merészkedik, s felveszi a jégpáncélját, ezzel elsöpörve mindenkit aki az útjába áll.
- Mi ez az érzés?.. - gondolataiba merülten figyelte a két embert.

A lány már befejezte a könyvet, majd ledobta maga mellé.
Oldalra fordult, felhúzta a lábát a hasáig, majd gondolataiba merülve pihent egy kicsit.

A lány felül az ágyban, mert hallotta, hogy csengetnek. De úgy döntött, hogy nem nyilvánít neki sok érdeket, hiszen, biztosan nem őt keresik.
Visszafeküdt az ágyra, majd az utolsó oldalakat kezdte olvasni...

Én utolsó!

Sziasztok!!

Én már itt is vagyok!

Nekem mindegy, mert lehet cserélgetni fogom még néha...
Ahogy akarod!

Válasz Chi (#21) üzenetére

Oké! Szia!

Majd miután eltűnt a férfi, a lány morgott kettőt, majd befejezte az evést, felállt, és elmosogatott maga után.
Kezébe vette a könyvet, és egy szobát keresett magának.
Elegáns szoba volt, amit kinézett. Úgy döntött itt letelepszik. Majd lefeküdt a franciaágyra és olvasni kezdett...

Válasz Nemes1s_2.0 (#1010) üzenetére

A lány meglepődve tapasztalta, hogy miután a férfival kezet fogott, már egy lakásban is voltak.
- Jó a kéglid! - majd mosolygott a férfira.
Benyúlt a hűtőbe, és végig nézte a menüt. Egy csirke combnál állapodott meg, majd leült, és elkezdett falatozni.
Miután letette Nemo az asztalra a vastag könyvet, a lány majd le fordult a székről.
- Most komolyan ezt el is kell olvasnom? - na de jó.... - gondolta magában a lány...
- Bármikor kezdhetjük a tanulást! Tőlem most kaja után is... a könyvet meg majd elolvasom mielőtt lefekszem aludni...

Válasz Nemes1s_2.0 (#1008) üzenetére

- Azt mondtad, hogy nem öregszem meg?? Húúú.. de jó... - a lánynak egyből jobb kedve lett.
- Rendben! Szívesen leszek a tanítványod! - majd a férfira mosolygott!
- Egyébként az én nevem Sophie. - majd a lány a férfi felé nyújtotta a kezét.

Válasz Nemes1s_2.0 (#1006) üzenetére

- Tényleg lakhatok nálad? És kaját is kapok?? - a lány nagyon megörült a szavak hallatán. Majd fel pattant, és a férfi nyakába ugrott.
- Köszönöm! Köszönöm! - a lány gyermeki mosollyal ölelte a férfit, akárcsak mint amikor megkapják a kölykök a legelső karácsonyi ajándékukat...
Majd miután lemászott a férfi nyakából, érdeklődve nézte a férfit.
- Egyébként, mit jelent az, hogy hasonlítok rád, meg mi az a DR... meg... - miközben mondta, közben a gyomra korgott egy nagyot.
A lány a hasára tette a kezét - Bocsánat... - majd rámosolygott a férfira. - Nem ehetnénk valamit?

Válasz Nemes1s_2.0 (#1004) üzenetére

- Ez meg mi a franc volt????? - kérdezte a lány, miközben látta, hogy a rendőrök elmentek mellettük.
- Mi az hogy te kérdezel????!! - a lány kissé felhúzta magát.
Levette a hátáról a pénzt, majd a férfihoz vágta!
- Nesze, itt a pénz! Most már örülsz????? - A lány már majdnem üvöltött. - Most akkkor mond meg, hogy mi a fenét csináljak! Hol aludjak, mit egyek?? Tudod, milyen az ha nem emlékszel semmire, nincs nálad pénz, se házad, ahol meg tudsz húzódni, és nincsenek szüleid? Tudod milyen érzés???? - A lány fogta magát, nekidőlt a falnak, lecsúszott a földre, lábait felhúzta, és arcát pedig a térdére hajtotta.
- Nem érdekel semmi... - mondta halkan...

Válasz Nemes1s_2.0 (#1002) üzenetére

A lány némán nézte egy darabig a férfit.
- Akkor ne mond el... - majd flegmán vállat vont.
- És mégis, mit keresel itt ilyen későn?
A lány kezdte felvenni a rideg stílusát. Szive már nem dobogott olyan gyorsan. Közben le nem vette a férfiról a szemeit.
Érezte, hogy a férfinek egyenletes a légzése.
- Bezzeg ő meg se rezzen.... - gondolja a lány magában, miközben még mindig közel állt hozzá.

Érezte, hogy a szíve egyre gyorsabban ver.
- De... én nem tudom, hogyan csinálod... - közben végig a férfi szemeibe nézett. - Mond el nekem... - suttogta a lány...

A lány látta ahogy bekékült a férfi szeme.
- Hé-héj... nyugi, jól van... - eléggé megijedt a férfitól.
- Te mi a franc vagy? - próbálta elterelni a dolgot. - Hogy csinálod? - majd erőt vett magán, és közelebb ment a férfihoz, hogy jobban szemügyre vegye...

Túl sok a beteg ember....

Válasz Nemes1s_2.0 (#993) üzenetére