Hai, hai... Manganarchiaaa...

Bezony! Tartstok ki! Ha nekem sikerült elfogadtatnom a szüleimmel,nektek is menni fog! MANGAFORRADALOM!!!!!!!!!

Ja, a szerző fényképe nekem is bevert Izgatottan várom a 3. kötetet!

És most már nem is tartom lehetetlennek, hogy még az én életemben lesz magyar Sandman...

Azok... Olykor persze vannak balhék... dehát ki ne hisztizne néha a szüleivel...?

Hogyan neveljük meg a szüleinket? Pt. 1.

Ez kérlek haladás! Tök jó fej szüleid lehetnek. :)

Ehhh... írtam egy elég hosszú hozzászólást, de elveszett... Úgyhogy most csak a lényeget írom le... újra...

Egész kamaszkorom egy folyamatos lázadás volt. A legutolsó - és végelegessé, állandóvá vált - ilyen dolog a rockerségem. Ezzel szerencsére csak anyámnak volt komolyabb gondja - mondjuk úgy, ma sincs acélbetétes bakancsom... - de például apámnak még tetszett is, hogy a lánya nem valami plázap*csa lett, hanem "zeneileg kifinomult ízlésű".
Aztán 18 lettem. Felnőtt. Hűha...
És leesett az álluk, amikor mangákkal - "képregényekkel" - és animékkel - "mesékkel" - jártam haza. Ráadásul valamiféle keleti betegség, egy erős tünetekket mutató japán-vírus is kiújulni, elmélyülni látszott bennem. Előtte is nagy fan voltam, de még nem indult be igazán a dolog. Ekkor teljesedett ki. Ez már mindkettőjüknek erősen betett. Gondolom arra számítottak, hogy lehiggadok lassan, hamár beléptem a felnőttek szürke táborába. És le is higgadtam. Csak épp nem úgy, ahogy Ők azt várták.
De mivel értelmes és jó szülők, belátták, hogy a "hülyeségem" nem kezeltetni kell... egyszerűen csak elfogadni.
Úgyhogy üzenem minden kedves hasonszőrű anime-manga-japánfannak: tartsatok ki önmagatok mellett! Ne hagyjátok, hogy elvegyék Tőletek ezt a szenvedélyt. Mert szerintem nincs annál boldogtalanabb ember, aki mások miatt nem lehet önmaga. Kitartás!!!

HAPPY END: Ha megnézitek a profilomban a Mangagyűjtemény alattiakat, láthatjátok, mit is jelentett ez az elfogadás. Jó persze, van egy csomó dolog, amit barátoktól kaptam, de a nagy részét a szüleim finanszírozták.
Anyám folyton jókat mulat az L és Near plüsseimen, nagyon tetszenek Neki.
Szintén anyum vett nekem egy Death Note táskát. Csak úgy.
Apu folyton felkapja a fejét, ha valahol Japánról van szó, és szól nekem.
És ha ez nem elég... A nappalinkban Naruto Shippuuden naptár lóg...

Most úgy kifejezetten elképzeltem, ahogy egy ovis Watchmen-t vagy Sandman-t olvas... /

Citrow
Két eset lehetséges
a, anyád felnőtt nő, akivel lehet ésszerűen beszélni: ekkor előbb-utóbb belátja, hogy téged ez érdekel, és hogy nem leszel tőle sátánista és/vagy homoszexuális és/vagy sorozatgyilkos (számtalan jó módszert kínáltak a többiek alant, hogy mutathatod meg ezt neki)
b, minden egyéb variáció: ez sajnos klinikai eset, és a megoldás meghaladja jelen rovat kereteit (talán szakember tud vele mit kezdeni).

*Tudni kell, hogy Vezi elvált szülők gyermeke, és az anyukájának van egy új kapcsolata....*
Szóval, anyukám eleinte furcsán nézte az anime-ket, meg hogy "idegesítő", meg "irritáló", de azóta már oldódott... Az apukám (az igazi) úgy állt a dolgokhoz, hogy ebből még jó is sűlhet ki. Tőle kaptam a nagy kedvencem első kötetét (Hellsing), szal meglepett, kellemesen persze. Anyával (azóta a beszélgetés óta) semmi probléma, nincsenek gúnyos megjegyzések, sem cinikus beszólások... Csak az élettársa aki lépten-nyomon "lemesézi", "leidijótázza", és aki az idegeimre megy...

Apa azóta megnézte a Fullmetal Alchemist I-II DVD-t, és TETSZET NEKI!!! Al-t következetesen robotnak hívja (a nagy Terminator-fan, de így szeretem ) Az unokatesóm a Death Note-ot nézte, azóta tanul japánul (de nem olvas mangát, és mást se néz, asszem...)
Hát ez az én kiccscsaládom, közepében egy Anime-fannal...

Nálam az anyám teljesen oda van DN-ért . Végignézte az első 20 részt és alig várja, hogy tovább nézhesse.

mondjuk a 'Halállista' télleg nem egy szülőbarát cím

heh.Nekem amikor anyám meglátta a Vampire knight egy mondatát,elsírta magát Aztán meg mint mondtam ez a tudom,hogy van,de úgy teszek,mintha nem tudnám dolog van most köztünk.Am jó,mert most születésnapra vagy Dn táskát kapok,vagy videókártyát (vagy rendeltetek magmnak egy dn box-ot^^) szal ők elfogadják,meg nem is.Hálaistennek van magánéletem.Eddig....hú....1- szer jöttek be szüleim megnézni,hogy mit rendeltem,azt éppen a death note volt rajta,anya meglátta a gerincen lévő ryuk-ot,letette és kiment.azóta nem nyaggatnak ilyesmivel

Akkor azt hiszem, hogy én szerencsés vagyok ilyen téren. Mondjuk hozzá kell tennem, hogy ilyen nagyon ritkán fordul elő, mivel TV-t nem nézek

(Animax-et sem - mivel mindent eredetiben szeretek nézni)

, tehát marad a dvd. Ritkán, nagyon ritkán, ugyanis dvd-t lehet laptopon is nézni, akkor meg minek a TV...

Viszont ha nézek valamit, tényleg mindig leülnek hozzám. :) Meg elég megértőek is a hobbimmal kapcsolatban. Szerintem talán arra várnak, hogy majd 'kinövök' belőle... Ez nem valószínű, ugyanis az anime / manga nem korfüggő.

Most látom csak, hogy van lj-d. Tök aranyos az avád! :)

Az én őseim pont ugyanígy állnak a dologhoz, szerintük gyerekes vagyok, és az Istenért sem tudom elmagyarázni anyámnak, hogy a Hachikurónak pont a célközönségébe tartozom. Mondjuk ők megnézni sem hajlandóak, ha látják, hogy anime megy a TV-ben, már fordulnak is kifelé a szobából.