Boku wa Imouto ni Koi wo Suru-t

Vampire Knight

Már meg se lepődök azon hogy álladnóan félreértik amit írok... (X .x)
Na akkor még világosabban: számomra a nézegetés mint fogalom nem azt jelenti hogy fogod és végiglapozod a kötetet, hanem hogy kinyitod egy szebb képnél és azt nézed jóideig a cselekménytől teljesen függetlenül.
Ennélfogva hasonlítsuk össze az Árnybírót és a Narutot.
Ezzel nem azt akarom mondani hogy a Narutoban nem nézegettem a dolgokat, csak azt hogy az Árnybíró ebből a szempontból sokkal igényesebb. (pl:amikor a 11. kötetben van a nagy seregszemle -nem csak abban- fél órán át -túlzás- csak azt nézed hogy hányféle/fajta dögöt hozott össze a rajzoló ilyen-olyan kombinációkban és ugyan ez vonatkozik a hátterek nagyrészére is)

A másik meg hogy egy egyszerüb képregényből simán lejön a képek alapján is a sztori a szavaktól függetlenül.

Teljesen mindegy, hogy milyen műfajú a manga, szerintem a "nézegetés" is éppúgy hozzátartozik a lényegéhez, mint a sztori. (Magánvélemény: a shounenek többségében ráadásul nem is olyan egetrengető a történet, hogy csupán arra lehessen alapozni. Nyakamat rá, hogy a Bleach, vagy a Naruto csak egy kis próbákozás lenne, ha pl. regény formájában jelent volna meg, néhány olvasón kívül a kutya sem ismerné.) Az átéléshez, a mű igazi élvezetéhez nagyon is sokat ad a képi illusztráció. Enélkül akár lehetne novella, vagy regény is. Pl. vannak, akik Japánból, külföldről is rendelnek egy-egy kötetet, pedig nem is értenek az adott nyelven. Ugye ebben az esetben nem is kell mondani, mennyire szerepet játszik a rajz. Nem véletlenül az elnevezés. Képregény.
Ezért is értek egyet azzal, hogy a mangánál mind a történetvezetés, mind pedig az illusztráció, rajz nagyon fontos szempont.

már bocsi, de sztem nincs igazad.
nem lehetett volna ott abbahagyni h Light nem hal meg...és nem a népszerűség miatt csinálták tovább, csak azért, mert ez volt az elképzelése a történetírónak...
és ha L meg is hal, akkor is kellett volna egy kitekintő, h milyen lett Kira világa L halála után, és ez az eredeti műben nem nagyon van benne, mivel rögtön utána jön a második akadály Light számára...

szal sztem egyáltalán nem a népszerűségért csinálták tovább, sztem fele annyi fan sem lenne a DN körül, ha L halálával végződött volna, mert ugyebár L mindenki kedvence (jó...a 7/8-adnak), és muszáj lett volna megbosszulni...

in conclusion: a DN úgy jó ahogy van!!

Mint már írtam egyszer a DN tökéletesen végetérhetett volna amikor L meghal, mert hát kissé megcsappant a színvonal utánna - de gondolom ez is a népszerüség átka ugyebár nyomni kell ha kell ha nem.

A Jump-ba tökéletesen elég annyi eredetiség a grafika terén hogyha az olvasó belelapoz, akkor tudja hogy nem Onepiece-t lát hanem BoBoBo-t. Ezen felül kár is erőltetni hiszen az olvasókat csak risztaná a tény hogy minden következő sorozatnál más narratía befogadására kell átállnia az agyának. Tehát azért Jump a Jump mert ennek ez a profilja és ennek kell megfelelni.

Továbbra is fenntartom véleményem hogy ennél a műfajnál nem a "nézegetés" a lényeg hanem hanem az olvasás. Nemhiába alap a 200 körüli fejezetszám - nincs az az ember aki ezt mind újraolvasná (persze akad egy pár) olyan meg vég képp aki minden fejezet összes beállításán elemezve tekintene végig.

Én meg csak annyit mondok, hogy nézd meg Kubo mai stílusát és vesd össze a Naruto vagy a D-Gray Man esetleg a Reborn rajzaival, a dizájnbeli hasonlóság elég szembetűnő. Most ez a divatos, a trendi és rengeteg mangaka viszi ezt a vonalat (pl. a Kuroshitsujiban is ez a dizájn, pedig az egy másik antológiában fut), nincs ezzel semmi baj, nem mondanám rondának, csak éppen kommersz.


Pont, hogy nem. Hiszen a JUMP célja az eladhatóság, hogy minden fiú, lány, kicsi, nagy, öreg és fiatal az ő antológiájukat olvassa, az egyediség pedig nem jön be mindenkinek, épp ezért a legkommerszebb kommersz vonalon kell, hogy maradjanak a sorozataik, nem engedhetik meg maguknak, hogy olvasókat veszítsenek egy ilyen bagatell okból kifolyólag.
A JUMP nem véletlenül a legnépszerűbb manga antológia, úgy van az egész összerakva, hogy mindenkinek tetsszen és épp ezért be kell áldozniuk az eredetiséget.
Azért persze vannak náluk is kivételek, de a legnépszerűbb húzósorozataik ezen a vonalon mozognak.


Egyrészt a mangaka azt rajzolja, amit megálmodik és utána rábólint a szerkesztője. A szerkesztőnek iszonyatosa nagy beleszólása van a történet menetébe, főleg a JUMP-nál. Ha pl. Hitsugaya épp a legnépszerűbb karakter a Bleachben, akkor őt kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy a mangaka így tervezte-e vagy kedveli-e a szereplőt.
Másrészt, ahogy lejjebb is írtam, a munka kreatív részét még mindig a mangaka végzi, vannak dolgok, amiket nem adhat ki az asszisztenseinek és azt a heti 20 oldalt teljesítenie kell akárhogy is.


Lehet, hogy én vagyok túl igényes, aki az extra különlegességeke bukik, de velem Blechnél még sosem fordult elő, hogy olvasás közben megálljak elmerengeni egy-egy képen, de pl. az Élnit néha csak azért leveszem a polcról, hogy megnézegessem a képeket benne.

wakka: Nem úgy értettem, hogy nem minden népszerűtlen sorozatot vágnak ki, ebben könyörtelenek, hanem, hogy vannak sorozatok, amiket nem futtatnak az idők végezetéig, hanem fix kötet után meg tudnak állni, lásd: Death Note.

Sorry, lehet hogy ezt át kellett volna vinnem a Vitaszobába, de notórius offoló vagyok.

Meg ne haragudj, de....

A mangakak nem hogy visszafejlodnek, hanem javulnak az evek folyaman. Kubotite mindig is egyszeru vonalakkal operalt es rengeteget fejlodott az evek alatt, ha bizonyitek kell nezd meg Orihime abrazolasanak a fejlodeset. A WSJ-be csak a legegyedibb mangakak kerulhetnek be.

A rajzok egyszerűsödése, hmm.. A mangakak azt rajzoljak amit kialmodnak magukbol, nem szukseges, hogy mestersegesen leegyszerusitsek a rajzokat, mivel annyi asszisztenst osztanak ki hozzajuk, amennyire szukseguk van.



Mar meg ne haragudj, de azok akik szerializalt mangat rajzolhatnak, mar elegge egyediek ahhoz hogy "csak a kepekert is erdemes legyen" olvasni.
De hogy visszavagjak a legegyedibbek...
Tezuka
Toriyama
Takehiko Inoue
Oda

De persze az hogy kinek melyik muvesz abrazolasmodja tetszik, az teljesen egyenfuggo.


Nem egeszen. Sokat fejlodik a manga dinamikaja es a kepek perspektivikus abrazolasa is. Szinte minden mangakanal.

Bocs de én ilyen hiszékeny fajta vagyok... a wikipedia szava az isten szava...

üdítő kivételek arra hogy ha nem népszerü egy sorozat akkor nem vágják ki?? ki vele!! O _o

Mondjuk az rohadt nagy köcsögség volt hogy a ShamaKing-et kinyírták a vége előtt... szemetek... kiynírták Kenny-t Mondjuk a Hunter X Hunter nagyon jól bírja, annak ellenére hogy a rajzolója állandóan szabadságolja magát...

Teljes mértékben egyetértek. Kishi-senseinél ugyanez. Az átkozott 1 hetes határidő a hibás.

Azt azért nem mondanám, bár a legutóbbi fejezetek nem nyűgöztek le nagyon, de most végre több hónapnyi hanyagolás után újra feltűnt Ichi, és talán a plot is halad egy kicsit előre. Ha már az animében fillereznek, legalább a manga legyen jó.


És te ezt el is hitted? JUMP-ban addig fut egy manga, amig elég népszerű, de ha már nem lesz vevő rá a nép, akkor könyörtelenül kivágják az antológiából. Persze azért vannak üdítő kivételek.

Azt hittem hogy az arcnyúlás csak az akció miatt van... de most hogy mondod...
A Gintamából még annyit se olvastam mint a Bleachből, szóval nem tudok nyilatkozni.
Egyébként a történet is silányul vagy csak a rajzolás megy negatív (?) irányba?
Mondjuk azért a Bleach egész jól teljesít ahhoz képest hogy eredetileg 4 éves ciklusra tervezték...

Pedig pont elég megnézni az első fejezetet és az utolsót. Csak a karakterek arcvonásaira kell nézni és máris szembetűnő lesz a változás. Az elején elég szögletes vonásokat rajzolt a szereplőknek a mangaka, mára viszont a szögletek eltűntek, az arcok megnyúltak, oválisabbak lettek, kevesebb vonallal rajzolja őket, de a hátterek és a tónusok is egyszerűsödtek. Nem azt mondom, hogy az új stílus ronda, de a régi egyedibb volt és kevésbé hasonlított a többi SJ manga dizájnjához.
Mondjuk ez nem csak Kubóra érvényes, mert ugyanez megfigyelhető a Kenshinnél és a Gintamánál is.

Más mangakáknál is észrevehető persze stílusbeli változás, de pl. Minekura Kazuya az idő múlásával inkább több vonalat használt, mint kevesebbet.

Igen? Ez miben nyílvánul meg? Eddig nem tűnt fel...