alister: a téma iránti felesleges szájtépésről kialakuló véleményemet és ebből fakadó ingerültséggel vegyült fáradt unalmamat sűrítettem a két képbe. Jelentéstartalmára mindenki bátran asszociálhat.

Mindenesetre én vadoocra adom a voksomat. Szerintem a Hepburn a megfelelő átírás

(én személy szerint már nekiestem a hibajavítóval az Angyalmenedéknek, ami nálam már drasztikus lépésnek számít)

Amúgy a Hepburn célja a tanulás, amiben szerintem mi magyarok jók vagyunk. Legyünk büszkék rá, én élvezem, hogy tanulhatom más kultúrák kiejtésmódját, nyelvtanát, ahogy tetszik.

off 1: nálam a Barbapapa volt az első, amit láttam, onnantól néztem, ahogyan tudtam.

off 2: tudtátok, hogy van magyar készítésű pocky? A is sulimban árulják, nagyon kemény. Két napja azon élek.

Ez most félig-meddig személyeskedő és általánosító hozzászólás, úgyhogy én is megengedem magamnak az általánosítást...

Amíg itt térítitek a népet, addig az az okos kis nép átveszi a magyaros átírást csak éppen sz.rul. Nem is kell messzire menni hiszen ott van a magyar wikipedia. (ld shoujo-ai átírása sodzsó-áj)*
Abban mind Alister, mind én egyetértünk hogy bármelyik átírás is lesz a hivatalos végül (hiszen nem 1-1 ember fogja ezt eldönteni, vagy ha mégis akkor kétlem hogy közülünk kerülne ki az az ember) azt HELYESEN kell használni!
Márpedig a mostani magyaros átírásnak is az lett az eredménye hogy fű fa alkalmazza rosszul, mert nem egységes (még kiadókon belül sem!). Legalább a Hepburn-t jól tudják alkalmazni, mivel akár neten (akár máshol) utána tud nézni ha nem biztos valamiben az ember. És lehet itt jönni a MHSZ-ral, csakhogy mint tudjuk néhány szabály annyira elavult és őskövület hogy még maguk a nyelvészek is kételkednek benne....

*Az már más hogy az illető annyira segghülye szegényke, hogy Hepburn átírással is shojo-ai-nak írta le. Az ilyenek mi a francnak írnak szócikket?? A tartalmi helytelenségeket már meg sem akarom említeni....

Amúgy meg lehet látni hogy egyáltalán nem értesz az emberi működéshez. Ezért járatom én a számat hogy az utánpótlást úgy kell kinevelni hogy már egész kicsi korába és járja meg a lépcsőfokokat mert úgy sokkal jobban fog ragaszkodni a szubkultúrához. (igen, asszociálj a hepburn átírásra)
Nem hiába mondják azt hogy a gyerekkori traumák mind megmaradnak az emberben még akkor is ha felnő. Ha valaki úgy nőtt fel hogy kőkeményen nap mint nap a hepburn átíráshoz kellett alkalmazkodnia akkor igen is nehéz lesz elszakadnia tőle, mert ez idegződött be neki, számára az a természetes (ld különböző kultúrák azonos korcsoportjai közötti eltérések). Tudom hogy nálatok újoncoknál ez nem alakulhatott ki soha, hiszen ti nem pelenkás korban kezdtétek az animenézést a magyar egész estés illetve külföldi csatornákon, majd nem töltöttetek le naponta animéket a gépetekre már 10 éves korotokban.... (az újonc nem kortól függ!)
Kétfajta újonc van:
1. régebben nézett animét de valahogy megszakadt és most hogy jött az új hullám újra bekapcsolódott
2. az új hullámhoz kapcsolódott be eleve
Ez a nagy különbség az újoncok és a régiek között. A régieknél (mint pl nálam is) soha nem volt megszakítás vagy egy kis kihagyás, pont azért mert már gyerekkoromban kialakult a szubkultúra iránti elkötelezettség (még ha nem is tudatosan!). És ezért mondom hogy a tartós utánpótlást csak így lehet kinevelni, nem pedig úgy hogy a kezébe nyomsz egy mangát, mert akkor 5-10 év múlva le se fogja sz.rni.

És igazából én úgy gondolom hogy a magyaros átírás csak akkor tud "meghonosulni", ha ezen kinevelődik egy tartós utánpótlás akiknek az lesz a természetes. De ahogy látjuk még a Mangafannak is megmondták a japánok hogy Hepburn-t kell alkalmazni. Innentől kezdve hogy tudna egy utánpótlás kinevelődni a magyaros átíráson???
És ezért van az hogy felesleges túl hevesen leoltani a másikat amiatt hogy ő mit részesít előnyben, mert az IDŐ múlásával úgyis eldől hogy melyik lesz az általánosan bevett a mangáknál. Felesleges emiatt másokat leoltani vagy éppen megbántani. Bár én úgy vagyok vele hogy ha valaki engem pl megbánt akkor én sem fogom vissza magam és a pofájába mondom a véleményemet keményen.

szerk: Ha esetleg valaki reagálna a hsz-emre én csak legközelebb hétfő délután leszek netközelben (amikor írni is tudok) úgyhogy előre is bocsánat ha megváratom a válasszal.

Yaven:
1. A kiejtési gyorstalpaló egy szükségmegoldás. Még csak olyan helyen találkoztam vele, ahol a Hepburn-t kényszerből, jobb helyett használták. Nem hiszem, hogy ez lenne a követendő út, már csak azért sem, mert ez megint nem segít a szélesebb olvasóközönség megnyerésében.
2. Nem azt mondtam, hogy a nyelvtan szabályai kikezdhetetlenek vagy örök érvényűek - de jelenleg ezek a szabályok. Ez nem vita-, hanem ténykérdés. Egyesek szerint a j és ly különbségtétel a hülyeség, de attól még most bagoly és éj a helyes, nem a bagoj vagy az ély. Arról már lehet vitatkozni, hogy ez a szabályzat mennyiben célszerű, lásd Mascamaru ilyen irányú meglátásait és érveit.
3. Mi bajod a dzs-vel?
4. Az irodalmi művekben átírás célja nem az, hogy betűre pontosan az eredeti szó mi ábécénk szerinti leképezését kapjuk meg, hanem hogy az olvasó az eredetihez minél közelebb eső módon olvashassa (ejthesse) ki. A Raito is csak két betűben hasonlít a Light szóra, mégse megy rajta a hisztéria hogy miért csinálnak ilyet a japánok.
4. Annak, hogy egyes fordítók bénák, igazán semmi köze ahhoz, hogy milyen átírást kell vagy kellene használni. Más szavakkal: a fordítók bénázása NEM az átírás hibája. Amúgy is, a béna fordító angol átírással is bőven el tudja rontani, a jó meg a magyar átírás helyesen használja. Ha a fordító jól végezte a munkáját, akkor a magyar átírást olvasva is jól kell kiejtenie a szavakat. Nem akarok nagyot mondani, biztos vagyok benne, hogy ha nagyon akarnék, a magyar átírás minden helytelen használatára találnék legkevesebb száz olyat, ahol a Hepburn szabályait gyalázza meg a fordítópalánta.
5. Az írott szóalakra alapozni legfeljebb a japán oktatásban és a nyelvtudományban lenne hasznos, az esetenkénti eltér az írás és a kiejtés miatt az irodalmi művekben (és a mangákat és animéket még mindig inkább idesorolnám) nem mindig érné el a célját. Szóval szerintem az is elég lenne, ha a magyar átírást megfelelően és következetesen használná minden fordító.

v3g374:
Azért túlzásokba ne essünk! Attól, hogy más a személyes meggyőződésem, és agybajt kapok, amikor a témával kapcsolatban előkerülnek a szokásos hülyeségek, még tiszteletben tartom, hogy másnak esetleg a Hepburn jobban bejön - hát isteneim, lelke rajta, ízlésről meg amúgy se vitatkozunk. Meg hogy otthon, a sufniban ki mit használ, ahhoz se közöm, se érdeklődési köröm.
Azt viszont, hogy a Hepburn alkalmazása a mangáknál és az egyéb művek kiadásánál helyes, követendő vagy a közösség (és gyakorlatilag így az újabb kiadások) szempontjából célszerű volna, azt kétlem és vitatom, sőt.

Gilje: Az első kép volt a részletesen kifejtett álláspontod és a második az érdemi érvelésed, vagy fordítva?

alister a Kami aldja a kezed, amiert probalsz ertelmet verni a sok ertetlenkedobe. Azt hittem egyedul en gondolkodok ebben az orszagban. Szerencsere nem te vagy az elso, aki javitja az aranyokat. :)

Yaven: Aszondod valtoztassuk meg a mhsz, hogy japanatiras az hepes legyen. Ok. Mi a faszt csinalunk a tobbi masik nyelvvel amiket szinten at kell irni? Azt is egy nepszeru kulfoldi atirassal fogjuk megoldani?

Nemigaz mar, hogy ennyire gorcsosen ragaszkodnak egyesek egy tetves kis beidegzodeshez. Szokjatok meg a magyarosat, mert annak van ertelme. Punktum.

Még jó, hogy a hepburn átírásos kötetekben található "kiejtési gyorstalpaló". ;)
A magyar nyelvtan szabályai nem kikezdhetetlenek és örök érvényűek. (Kérdezd csak meg Fiszit, hogy milyen új elméleteik vannak a nyelvészeknek.) Am. meg mint azt már korábban is leírtam; engem nem a magyar betűkkel írás zavar, hanem a fordítók pontatlanságai. (Oké, bevallom: a dzs is zavar. )
Nem a legjobb példa, de mondjuk ha megfordítjuk a helyzetet: és egy japán ember írja át a magyarból -hallás után- a "hetedhét" szót, akkor azt valószínűleg 'hetethét'-nek fogja érteni. Ezzel az átírás szabályai szerint nincs baj, viszont lehet érezni, hogy ez már nem ugyanaz a szó.
A magyar átírás nagy problémája, hogy gyakran a valódi szóalakot nem veszi figyelembe és ezzel eltorzítja a szót. Persze vannak kivételek, de sajnos jónéhány esetben láttam már, hogy a fordító annyira elmagyarosította a nevet, hogy annak már alig volt köze az eredetihez.
A hepburn-ben az a jó, hogy "betűről-betűre" írja át a japán kifejezéseket. Persze néha ez is sántít, de véleményem szerint mégis sokkal közelebb van az eredeti alakhoz, mint a magyar átírás. Szóval ha az ember a hepburnt tudja olvasni, akkor nagy valószínűséggel jól ejti ki a szavakat.

Persze szerintem is az lenne az ideális, ha vmi egységes magyar átírási rendszert találnának ki, ami az írott szóalakon alapul. (Bár az sem lenne 100%-os, mert mindig van olyan fonéma, ami adott szavakban megváltozik, de szvsz sokkal korrektebb átírásokat lehetne velük csinálni.)
De addigis amíg ez megvalósul, tudunk még vitatkozni ebben a topicban. Éljen!

Yaven:

Hát még jó, hogy az angol anyanyelvűek (vagy az övékkel legalább azonos szintű nyelvtudású személyek) megértik a nyelvjárásokat! De mondjuk középszinten... Volt olyan magnó felvétel, amin egy új-zélandi rádió riportere kérdezett egy texas-i fickót - az még csak nem is hangzott angolnak.

Szóval arról beszéltem, hogy abban reménykedni, hogy az egyszeri, előképzettség nélküli mangaolvasó pusztán azért, mert valamennyire (akár jól) tud angolul, már megközelítőleg helyesen fogja kiejteni a Hepburn-nel átírt japán szavakat, bármilyen vonatkozó előképzettség nélkül*, hát finoman szólva is túlzott optimizmusról árulkodik.

*: persze lehetne azt mondani, hogy az ilyen olvasók nem érdeklik a kiadókat, de ez csak a belterjességet és a szélesebb elfogadás hiányát segítené elő, ami szvsz nem lehet cél

vadooc:
Azt emlékeim szerint sosem vitattam, hogy aki a Hepburn alkalmazását szokta meg, annak az a természetesebb. De itt most nem is a vájtfülűek esetleges problémáiról beszéltem, akik japán hanggal és angol felirattal nézik a letöltött animéket, hanem azokról, akik mondjuk a mangákkal találkoznak először (tehát nem ismerik az eredeti kiejtést).
Nem veszem veszekedésnek, amit írtál; viszont azt nem tudom, mi lehetne egyszerűbb annál, hogy felolvasod a leírt hangsort magyarul, és az (a lehetőségekhez képest) az eredetihez a legjobban hasonlító lesz.

Említsük meg ismét, mert ezt fontosnak tartom: a magam fogyasztói részéről mindegy, mivel írják át a japán szavakat, ha betartják a szabályokat és következetesek, mert mind a Hepburn-t, mind a magyar átírást folyékonyan tudom olvasni. Tehát nem a fogyasztói komfort igényem miatt tépem itt (meg mindenhol) a számat, hanem mert meggyőződésem, hogy mind a magyar nyelv és kultúra, mind a szubkultúra jövője szempontjából üdvösebb volna a magyar átírás használata.

Én csak azt tudom leírni ahogy a saját bőrömön tapasztaltam a dolgot.
Kijelenteném hogy nem tudok angolul, de ettől függetlenül mégis a hepburn átírás híve vagyok.
Igazából az egész olyan egyszerű, hogy japán szinkronnal és angol felirattal néztem animéket. Innentől kezdve a japán kiejtést társítottam a hepburn átírással. Tehát az s sz, az sh s és így tovább. Úgyhogy emiatt nem teljesen igaz az okfejtésed, mert pont hogy a japán szinkront (=kiejtést) társítják az emberek a hepburn átírásos felirathoz, nem pedig úgy történik hogy valaki elé odateszed a hepburn-nel átírt szavakat és ő az angol tudása alapján próbálja kiejteni azokat...

De ne vedd veszekedésnek, mint az első mondatomban is írtam én így tanultam meg a helyes kiejtést. Másoknak lehet hogy az az egyszerűbb hogy ha kiejtés szerint (tehát magyarosan) írják le eleve a szót/szavakat.

Ezt a témát nem zárták már le egyszer?
Csak gyorsan az utolsó kommentre válaszolva: Alister, amit mondasz az egy teljesen más kategória. Ez olyan, mintha pl. a székelyeknek szánt könyvekben más írásmódot kéne használni, hogy "jól" ejtsék ki a magyar szavakat. Az ő nyelvjárásuk ugyanúgy helyes, mint a Budapestieké. Ugyanez a helyzet az angolokkal és a többi néppel is.
A japánok sem egységesen ejtik a samurai szót, mégis megértik egymást. Ugyanez a helyzet az amerikai, meg mondjuk az ausztrál emberekkel is. Biztos máshogy mondják ki a samurai szót, de mindenki tudja, hogy miről van szó. Az a lényeg, hogy megértsék egymást, és nem az, hogy tökéletes japán kiejtéssel beszéljenek. (Itt meg megint hozzátenném, hogy melyik régió japánja a tökéletes?)
Még azt is megemlíteném, hogy a japánok pont a te általad említett elv alapján (minden külföldi szót átírnak a saját hangalakjukra) alkották meg a japenglish-t. De ezt sztem te is ismered annyira, hogy elszörnyedj.

(Am. én ebben a témában már csomót írtam régebben, vissza szabad olvasni. )

Szerk.: HA tényleg kijön a Vampire Knight, nagyon remélem, hogy -bármelyik módon írják is át a neveket- ott hagyják a san, kun, senpai, sama és egyéb megnevezéseket. Az amerikaiak sajnos nem hagyták benne az összeset, pedig a történet szempontjából nagyon fontos! Sőt, többször is hivatkoznak arra a szereplők (pl. Kaname "rászól" Yukira, hogy miért senpai-ozza. Az amerikai kiadás itt még nem tart, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan oldják majd meg ezeket a részeket, tekintve, hogy az ő verziójukban Yuki alapból nem senpai-oz. ).

szerk.2: v3g374: Hogy van az, hogy mindenki hülye, aki nem a te véleményeden van?

Korábban már írtam, de ma megint eszembe jutott:
A Hepburn már csak azért sem lehet a legjobb megoldás, mert ha valaki abszolút nem vagy csak kevéssé ismeri a japán kultúrát (vannak ilyenek is), de angolul azért tud, annak sem feltétlenül egyértelmű, hogy a samurai az kiejtve <szamuraj>, nem pedig mondjuk <szemörej> vagy <szemarej>. Oké, ez hülye példa, mert azért a szamuráj ehhez túl ismert szó, de ha valaki a Naruto szót angolosan akarja kiejteni, abból minden további nélkül lehet <neröto> vagy <nerato>. Azért ehhez elég gyakran ejtik az angol a-t e-nek, illetve az u-t is ejtik ö-nek (az Államokban), illetve a-nak/(rövid) á-nak (Dél-Anglia + BCC-standard).
Ezek meg elég távol esnek az eredeti hangalaktól.

Jajdesokat írtatok. :)
Ha megengeditek csak azokra a dolgokra reagálnék, amikről még nem volt szó és/vagy magyarázatra szorulhatnak (ezek után). (fáj a fejem, kicsit szétszórt vagyok, úgyhogy nézzétek el nekem, ha kicsit összevissza írok)

Nem beszédhibás. Speciel jelenleg a deszüzésről beszéltem, mert korábban ezt említettem meg.

Gyere le Nyiregyre és felmegyünk Szacsihoz. :) Akkor a sört is beiktathatjuk, bár ő jobban szereti a pálinkát.
Rajtad kívül mindenki észrevette már (aki olvasta), hogy amiket írtál minden cáfolásra került, nem egyszer.


Mert a kiadók nem lehetnek hülyék.(?)

A javát a 80-as években, a legkorábbit a 70-es években, a többit a rendszerváltás után.

Röviden: igen, van személyes tapasztalatom, az alapján alakult ki a véleményem - de ennek a véleménynek a vitás kérdésben kevés vagy semmi relevanciája, ezért nem is rángatom elő nyakra-főre.

Általánosítva és rendszerezve jobban átlátható lenne. Már szerintem.

Igen. És? Minden átírással torzul valamennyire a kiejtés.

Aha. És akkor mennyiben is járnák előbbre ahhoz képest, mint hogy ma valaki "csan"-nak vagy "csán"-nak írja át a vonatkozó japán írásjeleket?

Csak egy idő után többet vesztünk a réven, mint amit megnyerünk a vámon.

Csak azok nem magyar betűk.

Egyrészt a Hepburn-ről azt írod, hogy "emiatt fejlődött ki a hepburnnek többféle módszere is. Mindenki kiválaszthatja a neki tetszőt."; vagyis semmivel sincs előrébb a magyar átíráshoz képest.
Másrészt a magyar átírás (egy adott időpillanatot tekintve) egységes; az más kérdés, hogy egyesek nem vagy hibásan alkalmazzák.

Bocs, de ez nem igazán vitakérdés. Helyesírási szempontból definíció szerint az a helyes, amit a helyesírási szabályzat helyesnek ír le; hogy ezzel most kinek milyen nyűgje van, az egy egészen más kérdés.
Amúgy meg nem, az se okoz fejtörést, ha valaki leírja, hogy szerinte a gravitáció nincs is, és amúgy is, a Nap csak egy nagy luk az ég fekete vásznán... ;)

Nézd, érvek nélkül mindenki azt mond, amit akar - csak ne csodálkozzon, ha mondjuk a két szép szeméért (amit itt a fórumon úgy se látunk) esetleg nem hiszik el neki, hogy, teszem azt, a Naruto szar, a Bleach története veri bonyolultságban a Death Note-ét vagy a magyar átírásnál szebb a Hepburn.

Ja, amúgy meg egy mocsok vagyok és az MTA megfizet ezért a kereszteshadjáratért. Irónia meg nyilván egy ország északon.

Persze, csak ha leállunk azon vitatkozni, hogy kinek mi tetszik, akkor sose jutunk el addig, hogy miért. Ez hosszú évek fórumos tapasztalata.

Fene tudja. A "mata ne" második a-ja az bizony nekem a-nak hangzik, ü hangot meg harmadszorra sem bírok kiszúrni, sőt, mintha a szóvégi szu tagokból az u-t mindig lenyelné a nő.

De, sajnos. Nagyon fájt nekem is

A polcaimon itt-ott felbukkanó körülbelül tucatnyi, Japánnal vagy a japán kultúrával legalább fejezetnyi terjedelemben foglalkozó könyvek közül még az is a magyar átírást használja, amelyik egy angol nyelvű mű fordítása.

Hozzátenném: a magam részéről nem tartom kizártnak, hogy mondjuk a szamuráj meg a gésa már akár magyar szónak is tekinthető.

Elhiszem.

Mert a személyes meggyőződés az átírás helyessége vagy alkalmazandósága kapcsán nem érv, se pro, se kontra.

Tényleg érdekelnek, hogy mik a konkrét javaslataid.

Mert a Guy meg a többi angol szó a japán szövegben, ahogy mondjuk a busidó is japán szó a magyar szövegben - és az angol szavakat nem írjuk át, csak visszaírjuk az eredeti alakjukba (ami szintén latin betűs). Ha egy japán szövegben szerepelne Dosztojevszkij neve, nyilván japán karakterekkel, akkor a magyarra fordításnál nyilván nem a japán karaktereket írnánk át fonetikusan, hanem leírnánk, hogy Dosztojevszkij.

Csak, amennyire látom, a Hepburn nem hogy pontosabban adná vissza a japánt, hanem éppen rosszabban.

Számomra ez nem azt jelenti, hogy akkor használjuk a Hepburn-átírást - legfeljebb azt, hogy a miénk sem tökéletes (amúgy tökéletes átírás valószínűleg nem létezik).

Ismerem a rövid á hangot, de leírni csak az a vagy az á betűvel tudjuk. Bármelyiket választjuk, onnantól egy betű két hangot fog jelölni - de amúgy is van olyan, hogy egy betű kiejtése bizonyos esetekben más, nemde? Szóval csak következetesen kellene alkalmazni, lehetőleg csak az egyiket.

Ezért kéne a különféle külföldi és gyakran kevert átírások helyett a magyar átírást használni mindenhol.

Cserében viszont nem is dobok be olyanokat, hogy "minden Hepburn-ös hülye, mert nekem a Hepburn nem tetszik, mert nem azt szoktam meg".

Dehogynem. Személyes meggyőződésem, hogy a Hepburn használata felesleges és káros, csak igyekszem emellett objektív érveket felsorakoztatni, nem csak "úgy érzem" meg "szerintem" meg "nekem tetszik/nem tetszik" szintű izéket.

Ha sarkosan fogalmaztam is, a lényeget tartom - ugyanis meggyőződésem, hogy a Hepburn-pártiak többségénél szó sincs arról, hogy komoly nyelvészeti vagy más okok állnának a nyavalygások hátterében, hanem egyszerűen csak a megszokás és a rossz beidegződések.
Ezt amúgy bőven igazolhatja, ha visszaolvasol ebben a témában: elenyészően kevesen próbáltak meg a Hepburn mellett érvelni a vergődés és hisztériázás helyett.

Magyar szövegben mindkettő.

Csak a jegyzőkönyv kedvéért: Az ember tragédiája nem regény, hanem drámai költemény.

Hadd kérdezzem meg: mivel foglalkozol, hogy ilyen sokrétű tapasztalatod van a japán nyelvvel kapcsolatban?

Bár ez messzire visz, de a múltkor láttam egy videót, amin budapesti egyetemistákat kérdeztek arról, hogy mi történne, ha a Holdon állva elengednének egy almát - és nagyon kevesen tudták, még a természettudományos irányultságúak közül is.

Hosszas forrászongorázás után is csak annyit találtam, hogy a témában irányadó Keleti nevek magyar helyesírása című könyvet 1981-ben adták ki. Ez azonban önmagában semmit nem bizonyít, mert ebben a japánon kívül még egy csomó keleti nyelvre vonatkozó szabályokat összegeztek.

Na azért azt tisztázzuk, hogy a dokumentum az elvileg egy írásos izé, és azokból a japán nyelvűek egészen biztos nem használnak rövid á hangot - tekintve, hogy írásban nincsenek hangok, csak azokat jelölő írásjelek.
Ha te most a dokumentumot mint számítástechnikai fogalmat használod, akkor érdekelne, hogy mik voltak ezek a hang- és/vagy videóanyagok, amiket említesz.

v3g374:Rutin és bizonyos mértékben küldetéstudat. Majd kinövöm.

Nah jó, ne menjünk át Windows ellenes témába, mint az előbb mondtam ezek a példák csak a könnyebb érthetőség miatt lettek megemlítve. :)

Szamuráj kiejtése alapján egyértelműen angolos. Ha német és francia bejöhetett, akkor jöhetett angol is. :)
Szamuráj átírasa: Sza さ Mu む Ra ら I い
Mint láthatod nem létezik áj hang. Ami nem létezik azt nem lehet átírni.

Japán anyanyelvű ember eléggé megbízható? :)

Szenszei nem alakul át éjnek, csak max. akkor, ha rosszul akarod kiejteni. Nehéz a kiejtést elmagyarázni, ha söröznénk és beszélgetnénk, most mondanám hogy kell jól kiejteni és megértenéd. :)

Na, akkor még egyszer. Úgy írsz át ahogy akarsz, csak legyél következetes és a hangok kiejtése a lehető legközelebb álljon az eredetihez. Ha te a しゅ hangot úgy írod át hogy, shu akkor legyen shu, de akkor a しゃ is legyen sha. Én egyébként su-t és sa-t használok, mert nekem sokkal kényelmesebb és jobban hangzik. Látod milyen engedékeny a magyaros átírás?

Nem szoktam elhinni, ha valaki állít valamit csak úgy. Főleg, ha minden más amit mond butaság. Úgymond aláássa a saját szavahihetőségét. Mindazonáltal messze nem vagyok tévedhetetlen, hozakodj elő forrással, hogy pontosan ki hozta be Magyarországra a japán kultúrát és a hepburn átírást és akkor beszélhetünk. :)