Darker Than Black
Eladnék!/Vennék!
Hentai - 18 éven felülieknek!
Highschool DxD
"is fun"
Legújabb cikkek
MondoCon 09 Ősz
SakuraCon köszi + Moderáció + Hellsing4 errata
Nana érdekesség
5. Magyar Képregényfesztivál
Tavaszi képregénybörze
Hogyan írunk át, és hogyan kell kiolvasni? Dzsoun In-Ven vagy Joun In-Van? Miért használunk magyar átírást, ha a Hepburn-féle elterjedtebb? (Mi az a Hepburn? 
) Csupa izgalom kérdések. A mangáinkban nincs kiejtési útmutató, de most belecsapunk a lecsóba.
Kezdjük az alapokkal. Az mindenkinek világos, hogy a japán jeleket valahogyan át kell írni európéer szemmel olvashatóvá. Erre van néhány megoldás, a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak:
Nihon-siki: ma már ritkán használt, a japán fonológiára és betűrendre épülő átírási rendszer, amely szigorú megfeleltetéssel visszaalakítható japán írásjelekké. Cserébe bonyolultabb.
Kunrei-siki: ez lenne a „hivatalos” átírása a japán nyelvnek. A Nihon-sikire épül, de egyes esetekben nem egyértelmű a visszaírás. Cserébe valamelyest egyszerűbb, és közelebb van a legszélesebb körben használt Hepburn-féle átíráshoz. Japánban ezt az átírást tanítják az iskolában, a japán állam ISO rendszerben minősíttette is.
Hepburn: a legelterjedtebb rendszer, (nagyobbrészt) az angolszász betűrendre és fonetikára épül. Szintén nem mindig egyértelmű a visszaírás, viszont jó angoltudással könnyen használható. Nemzetközi környezetben szinte kizárólag ezzel az átírással lehet találkozni.
Részletesebb leírások, átírási táblázatok és összehasonlítások ezen a Wikipedia-oldalon (angolul).
A mi szempontunkból a magyar átírás is lényeges. Lássuk, mit mond a hivatal:
Az átírás elvei
218. A szépirodalmi művekben, a sajtóban, az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. 10.), lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együttvéve (pl. az orosz, az arab, a görög stb. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel.
A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest).
Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben, hagyományos formájában használjuk. (Vö. 205., 210.)
MTA (1985): A magyar helyesírás szabályai. Budapest, Akadémiai Kiadó, 62.o.
Ez röviden azt jelenti, hogy a magyar átírással készített szöveget magyar fonetikával kell kiejteni, mintha magyar szöveg lenne. Maga az átírás folyamata lényegesen bonyolultabb, tele kivételekkel, de ezekkel majd mi foglalkozunk 
Mármost a japán eredetű átírások számunkra (előzetes ismeretek hiányában) nem használhatóak. Ezért a kérdés mindig az, hogy Hepburn vagy magyar szabályok szerint írjunk át. Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai, a választás helyenként parázs vitákat is szül. A Hepburn ugyan széles körben ismert, idehaza mégis gyakran félreolvassák, vagy azért, mert nem tudják, hogy az angolszász kiejtés érvényes rá, vagy azért, mert nem tudnak angolul. Tipikus példája ennek a Songoku/Szongoku tévedés. Aki viszont ismeri, könnyen elboldogul a romanizált japán tartalmakkal a neten.
A magyar átírás idehaza könnyebben olvasható, viszont ha pl. az angjo onsikról szeretne valaki többet megtudni a neten, bajban lesz. Először meg kell találni a Hepburn-megfelelőjét az átírásnak, és csak utána tud keresgélni.
Mi a saját garasunkat a magyar átírás mellé tettük le. Az ok egyszerű: Magyarországon vagyunk, nem mindenki beszél angolul, és vannak szabályaink a japán írásjelek helyes átírására. A szlogenünk pedig „Mangák, magyarul”, nem pedig „Mangák, magyarul, Hepburn átírással” (hülyén is nézne ki 
).
Kicsit komolyabbra véve: a Hepburn-átírás elterjedtsége a hazai anime/mangarajongók körében érthető, szinte kizárólag angolszász közvetítéssel érkeznek hozzánk sorozatok. Érhető, hogy a rajongók, fanfordítók maradnak az angol nevek mellett, hiszen sokszor nem tudnak japánul, és hatalmas munka volna a borítókat is átrajzolni. Nekünk azonban, akik japán nyelvből fordítunk magyarra, emellett maradni igénytelenség. Ezen a téren is, mint mindenütt (irodalom, sport, média, stb.) terjeszteni kell a magyar átírást a kényszerűségből használt Hepburn helyett.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell megadni a segítséget az olvasónak ahhoz, hogy utánanézzen a kedvenc sorozatának a neten. Ebben segítenek a mangák végén található angol jogvédelmi betoldások, melyekben a címek/nevek Hepburn-átírással szerepelnek. Ha pedig kérdésetek van egy átírásról, tegyétek fel. Válaszolunk :)
Kommentek
Teljes nézet a fórumonÉn már kezdem megszokni a fonetikusan írt japán neveket, pl Kirijama Kazuó, meg Nanahara Súja :)
Ott szoktam gondban lenni, hogy sosem vagyok biztos benne melyik a keresztnév és melyik a vezetéknév. Hogy akkor most Taniguchi Jiro, vagy Jiro Taniguchi. Mondjuk sejteni sejtem:)
Egyébként tökjó az Árnybíró fordítása, gratulálok hozzá!
Viszont a Joun-t Jónnak kell ejteni? Vagy Jo-unnak? Külön ejtve az o-t, meg az u-t?
Amúgy nagyon jó az Árnybíró fordítása,és annak külön örülök hogy nincs sok cenzúra :-P
- a fordító figyelhetne az idegen szavak toldalékolásánál: pl ha azt írom, hogy Szandót vagy Szandóval, akkor hosszú ó van a szó végén
- ahogy elnézem, próbálja az egész kötet a fonetikus átírást követni, ám néha másként van
- kb ennyi, ha valami eszembe jut, akkor még szólok. ;)
- a helyes átírás szando, a toldalékolás (mivel idegen szó elvileg) szando-t lenne, nem hosszított magánhangzóval (pl. Conoco - Conoco-t, nem Conocót). A kötőjelet viszont elhagytuk, ez tény. Nehézzé tette az olvasást. (nem vagyok helyesírási szaki, de én így tudom)
- mindenütt, ahol szóbuborékokba van beírva szöveg, ott fonetikus az átírás, nincs kivétel. Ami megzavarhat, az a koreai átírás. Abban ugyanis van "ph" kombináció, de azt nem "f"-nek ejtjük, hanem egy kicsit gömbölyűbb "p"-nek. Ulphaszo (nem Ulfaszo |-D ) az fonetikusan olvasandó. Lesz még ilyen az 5. kötetben is bőven.
Néha a képben van angol átírással szöveg (pl. első kötet ending-minijében: Shinjuku), de ahhoz nem nyúlhatunk, mert a kép része, és nem módosíthatjuk :-))
A Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról elérhető A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI pdf formátumban. Rákeresve az előbb említett dologra, kiderül hogy igazam volt. |-D
http://mek.oszk.hu/01500/01547/01547.pdf
Amúgy nagyon jó az Árnybíró fordítása,és annak külön örülök hogy nincs sok cenzúra :-P
Fene tudja... engem meg a béna Hepburn-féle átírás idegesít... Minek erőltetni az ángélus import-szemetet, amikor van rá tisztességes magyar megoldás? Arról nem is beszélve, hogy az ilyeneknél hajlamosak egyesek benne hagyni az angolszász rendszerű névhasználatot, azaz keresztnév-családnév sorrendben. Pedig a japánok -mit rendes, logikus népek- a családi nevüket teszik előre... (emlékszem mekkorát bambult egy srác, amikor elmagyaráztam neki, hogy az Uramesi Yuszuke, és nem fordítva... |-D )
Nyilván aki már hozzászokott a Hepburn-höz, annak kényelmesebb azt olvasni, de azért én örülök, hogy a Mangafannál megtörték ez a nyelvromboló hagyományt...
Maradok tisztelettel: Alister
Én is így látom. Van egy csodálatos nyelvünk, amit a mai ifjúság (MI!) nem tart "trendynek" a sok idegen behatás miatt. Meg merem kockáztatni, hogy a legtöbbjük lassan már nem is ismeri még középszinten (legalábbis nem használja) sem a saját nyelvünket.
Mostmeg azon vitázunk, hogy egy olyan műfajban, aminek ma hazánkban az az egyik célja, hogy a két kultúrát kicsit közelebb hozza egymáshoz be akarunk iktatni egy mindkét féltől idegen, harmadik közvetítő közeget? Nevetséges! :-((
Az angol világnyelv, ez tény, és amíg nem voltak igazán elérhetők nálunk hazai nyelvű japán "termékek", addig meg is felelt, mint közvetítő. De most, mikor elkezdi bontogatni a szárnyait itthon is ez az iparág, akkor ne nyomorítsuk már meg angollal!
Nem arról van szó, hogy ne szeretném az angolt. Nagyon is szeretem. Csak el kell ismerni, hogy mind a japán-, mind a magyar nyelv egy igazán árnyalt, játékos, sokszínű és gyönyörű nyelv. Az angolra ez szerintem nem igaz teljesen. Túl "tömör" ahoz, hogy egy magyarul gondolkodó, átlagos olvasó leszűrhesse a mögöttes tartalmat egyes esetekben. De asszem elkanyarodtam a témától. Bocsi.
Van egy szép nyelv a mádzsár,szeretjük is,de attól hogy az angolul megismert japán szavakat nem szeretnénk annyira gyakran magyarul leírva látni még nem kanyarodunk édes ékes anyanyelvünktől,és nem azért teszik mert nem ismeri.Csak az ember ehhez szokott hozzá,persze meg lehet szeretni a magyar átírást is,de idő kell hozzá..Amúgy ha az angol "megnyomorítja" a japánt,akkor a magyar mit csinál? ;)
Van egy szép nyelv a mádzsár,szeretjük is,de attól hogy az angolul megismert japán szavakat nem szeretnénk annyira gyakran magyarul leírva látni még nem kanyarodunk édes ékes anyanyelvünktől,és nem azért teszik mert nem ismeri.Csak az ember ehhez szokott hozzá,persze meg lehet szeretni a magyar átírást is,de idő kell hozzá..Amúgy ha az angol "megnyomorítja" a japánt,akkor a magyar mit csinál? ;)
Nem azt állítottam, hogy "megnyomorítja". Pusztán azt jeleztem, hogy magyarországon illene magyarra fordítani. :-p Nem akarok mélyebb vitába belemenni ezzel kapcsolatban, de kíváncsi lennék, hogy akkor mit szólsz a Gyűrűk Urához... O_o
Az meg, hogy megszoktad az egy dolog. Én is megszoktam, de az attól még nem biztos, hogy jó. Ha mondjuk azt szoktad volna meg, hogy gulasch, meg paprikasch meg ilyesmik, akkor az lenne a jó?
Egyébként meg ezt eldönteni elsősorban a kiadó joga és FELELŐSSÉGE. Amiben persze biztosan meghallgatják a rajongókat is. Ez így helyes.
Végül pedig: Minden, amit leírtam az a személyes véleményem. Nem biztos, hogy helyes, de én így látom. :-)
Az a jó amihez az ember hozzászokott,mármint szerintem.A gyűrűk urához pedig azt szólom hogy nagyon nagyon nem szeretem 8-|
Igen,a kiadó joga és felelőssége,ezzel mindenki tisztában van,és ezt..na ehhez nem tudok mit hozzászólni,ez így van és kész |-D
Sztem nincs miért bocsánatot kérned. Nem éreztem sértőnek a dolgot egyáltalán. Pusztán vitatkoztunk picit. :-) Az pedig, ha betartja az ember a szabályait, akkor legtöbbször építő jellegű. Azért is írtam azt, amit írtam. Megértem és elfogadom az álláspontod és örömmel látom, hogy te is így vagy az enyémmel. Erről ennyit. :-)
Amúgy nagyon jó az Árnybíró fordítása,és annak külön örülök hogy nincs sok cenzúra :-P
Lehet, hogy nem ide tartozik, de azt hittem, hogy az Árnybíró nincs cenzúrázva. Vagy van?
Ezekkel az átírásokkal először a Battle Royale-ban találkoztam. Eleinte fura volt, de a könyv végére már hozzá is szoktam, úgyhogy az Árnybírónál már föl se tűnt az átírás. :-)
Egyik japán szakos srác magyarázta nekünk egyszer, hogy magyarul olyan szépen le lehet írni fonetikusan a japán szavakat, nem kell "ou"-kat meg "ii" -ket használni, mert vannak szép hosszú magánhangzóink, akkor miért használjuk a Hapburn-félét, plusz szövegkörnyezetbe is jobban beillik, mert könnyebb toldalékolni, ha magyarra van átírva.
Véleményem szerint meg lehet szokni, sőt, ha az ember elolvassa az első nevet, megállapítja, hogy milyen az átírás és kész, utána már nem kell rajta filózni.