Megint kiszaladt belőlem a sok hülyeség,bocsánat
Az a jó amihez az ember hozzászokott,mármint szerintem.A gyűrűk urához pedig azt szólom hogy nagyon nagyon nem szeretem
Igen,a kiadó joga és felelőssége,ezzel mindenki tisztában van,és ezt..na ehhez nem tudok mit hozzászólni,ez így van és kész

Ígyvan. Ne mi laikusok döntsük el, hogy melyik fordítási szempont a megfelelőbb.Ha a kiadó így döntött, akkor jó oka volt rá és szerintem nincs is ezzel semmi baj.100%-osan valószínúleg úgysem lehet visszaadni az eredeti japán szöveget, akkor legalább az a módszer kerüljön alkalmazásra ami a lehető legkevesebbet vesz el abból.A kiejtést meg meg lehet szokni.

Nem azt állítottam, hogy "megnyomorítja". Pusztán azt jeleztem, hogy magyarországon illene magyarra fordítani. Nem akarok mélyebb vitába belemenni ezzel kapcsolatban, de kíváncsi lennék, hogy akkor mit szólsz a Gyűrűk Urához...
Az meg, hogy megszoktad az egy dolog. Én is megszoktam, de az attól még nem biztos, hogy jó. Ha mondjuk azt szoktad volna meg, hogy gulasch, meg paprikasch meg ilyesmik, akkor az lenne a jó?
Egyébként meg ezt eldönteni elsősorban a kiadó joga és FELELŐSSÉGE. Amiben persze biztosan meghallgatják a rajongókat is. Ez így helyes.
Végül pedig: Minden, amit leírtam az a személyes véleményem. Nem biztos, hogy helyes, de én így látom.

Azt hiszem ekkore baromságot rég hallottam
Van egy szép nyelv a mádzsár,szeretjük is,de attól hogy az angolul megismert japán szavakat nem szeretnénk annyira gyakran magyarul leírva látni még nem kanyarodunk édes ékes anyanyelvünktől,és nem azért teszik mert nem ismeri.Csak az ember ehhez szokott hozzá,persze meg lehet szeretni a magyar átírást is,de idő kell hozzá..Amúgy ha az angol "megnyomorítja" a japánt,akkor a magyar mit csinál? ;)

Én is így látom. Van egy csodálatos nyelvünk, amit a mai ifjúság (MI!) nem tart "trendynek" a sok idegen behatás miatt. Meg merem kockáztatni, hogy a legtöbbjük lassan már nem is ismeri még középszinten (legalábbis nem használja) sem a saját nyelvünket.
Mostmeg azon vitázunk, hogy egy olyan műfajban, aminek ma hazánkban az az egyik célja, hogy a két kultúrát kicsit közelebb hozza egymáshoz be akarunk iktatni egy mindkét féltől idegen, harmadik közvetítő közeget? Nevetséges!
Az angol világnyelv, ez tény, és amíg nem voltak igazán elérhetők nálunk hazai nyelvű japán "termékek", addig meg is felelt, mint közvetítő. De most, mikor elkezdi bontogatni a szárnyait itthon is ez az iparág, akkor ne nyomorítsuk már meg angollal!
Nem arról van szó, hogy ne szeretném az angolt. Nagyon is szeretem. Csak el kell ismerni, hogy mind a japán-, mind a magyar nyelv egy igazán árnyalt, játékos, sokszínű és gyönyörű nyelv. Az angolra ez szerintem nem igaz teljesen. Túl "tömör" ahoz, hogy egy magyarul gondolkodó, átlagos olvasó leszűrhesse a mögöttes tartalmat egyes esetekben. De asszem elkanyarodtam a témától. Bocsi.

Üdv!


Fene tudja... engem meg a béna Hepburn-féle átírás idegesít... Minek erőltetni az ángélus import-szemetet, amikor van rá tisztességes magyar megoldás? Arról nem is beszélve, hogy az ilyeneknél hajlamosak egyesek benne hagyni az angolszász rendszerű névhasználatot, azaz keresztnév-családnév sorrendben. Pedig a japánok -mit rendes, logikus népek- a családi nevüket teszik előre... (emlékszem mekkorát bambult egy srác, amikor elmagyaráztam neki, hogy az Uramesi Yuszuke, és nem fordítva... )

Nyilván aki már hozzászokott a Hepburn-höz, annak kényelmesebb azt olvasni, de azért én örülök, hogy a Mangafannál megtörték ez a nyelvromboló hagyományt...

Maradok tisztelettel: Alister

Közben megtaláltam a választ.
A Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról elérhető A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI pdf formátumban. Rákeresve az előbb említett dologra, kiderül hogy igazam volt.
http://mek.oszk.hu/01500/01547 /01547.pdf

Köszi. Amúgy csak az Ulphaszo kapcsán merült fel a kérdés.
És ezeket a rövid "o" végű szavakat rövid ó-val is kell ejteni? Amúgy szerintem helyes a "Szandót" alak is, de nem vagyok nyelvtan professzor, szóval inkább hanyagolom a témát.

Kutyafuttában válasz:

- a helyes átírás szando, a toldalékolás (mivel idegen szó elvileg) szando-t lenne, nem hosszított magánhangzóval (pl. Conoco - Conoco-t, nem Conocót). A kötőjelet viszont elhagytuk, ez tény. Nehézzé tette az olvasást. (nem vagyok helyesírási szaki, de én így tudom)
- mindenütt, ahol szóbuborékokba van beírva szöveg, ott fonetikus az átírás, nincs kivétel. Ami megzavarhat, az a koreai átírás. Abban ugyanis van "ph" kombináció, de azt nem "f"-nek ejtjük, hanem egy kicsit gömbölyűbb "p"-nek. Ulphaszo (nem Ulfaszo ) az fonetikusan olvasandó. Lesz még ilyen az 5. kötetben is bőven.
Néha a képben van angol átírással szöveg (pl. első kötet ending-minijében: Shinjuku), de ahhoz nem nyúlhatunk, mert a kép része, és nem módosíthatjuk

A negyedik kötet kapcsán eszembe jutott pár dolog:
- a fordító figyelhetne az idegen szavak toldalékolásánál: pl ha azt írom, hogy Szandót vagy Szandóval, akkor hosszú ó van a szó végén
- ahogy elnézem, próbálja az egész kötet a fonetikus átírást követni, ám néha másként van
- kb ennyi, ha valami eszembe jut, akkor még szólok. ;)

Hát,nekem nem igazán tetszik ez a fonetikus leírás,valahol már nagyon idegesítő tud lenni,főleg aki nem kezdő.Bár akik először találkoznak a japán kultúrával azoknak lehet hogy jól jön..
Amúgy nagyon jó az Árnybíró fordítása,és annak külön örülök hogy nincs sok cenzúra

Kicsit átmenetes, elvileg. A szakértő szerint viszont Jónnak és Jounnnak is írható... Erre varjon a következetes ember gombot...

Az tud nagyon zavaró lenni, ha az átírás nem következetes, meg találgtani kell, hogy most akkor milyen átírású az adott név. Kicsit az is, ha sokféleképp látjuk leírva ugyanazt, de ez elkerülhetetlen. Na igen, a keresztnév-vezetéknév plusz probléma, ami nagyon idegesítő tud lenni. Szerencsére ez az Árnybírónál nem merül fel.
Viszont a Joun-t Jónnak kell ejteni? Vagy Jo-unnak? Külön ejtve az o-t, meg az u-t?

jó olvasni az árnybírót, vagyis biztos jó a fordítás, ha nem döcög a szöveg s nem ütközik ki semmise

amúgy...milyen japánból fordítani? más, mint mondjuk angolból?

Már imádom ezt az oldalt, pedig már azt hittem sosem készül el! Jó, hogy ilyen fordítói blog is van, családiasabb a légkör, amellett, hogy érdekes is.

Én már kezdem megszokni a fonetikusan írt japán neveket, pl Kirijama Kazuó, meg Nanahara Súja :)
Ott szoktam gondban lenni, hogy sosem vagyok biztos benne melyik a keresztnév és melyik a vezetéknév. Hogy akkor most Taniguchi Jiro, vagy Jiro Taniguchi. Mondjuk sejteni sejtem:)

Egyébként tökjó az Árnybíró fordítása, gratulálok hozzá!