

Darker Than Black
Eladnék!/Vennék!
Hentai - 18 éven felülieknek!
Highschool DxD
"is fun"
Legújabb cikkek
MondoCon 09 Ősz
SakuraCon köszi + Moderáció + Hellsing4 errata
Nana érdekesség
5. Magyar Képregényfesztivál
Tavaszi képregénybörze


Eddigi hozzászólások
Felőlem.

Animeland honlapját már én is akartam kérdezni, kösz az infót.


Am. tegnap néztem a Shikit és ott meg úgy hívták az egyik srácot, hogy Yuki.

Próbálkozni azért szabad.
Miért csak az a szabály, amit te annak tekintesz?


Az írásod alapján egyértelmű, hogy egyik művet sem ismered, sőt még utána sem néztél tisztességesen. Kezdjük ott, hogy a MHSZ rendesen le sem írja, hogy milyen elv alapján kéne a japán nyelvet fordítani. (Egy korábbi h.sz.-omban teljes egészében leírtam az ide vonatkozó részt!) Az Osirisos könyv első kötete (legyünk tisztában a dolgokkal: az a könyv nem csak az átírásról szól) kibővíti, illetve pótolja a MHSZ e téren való hiányosságait.
Hogy melyik a jó, az nem szubjektív kérdés. Ha az egyik szabálykönyvben van vmiről szó, a másikban meg nincs, akkor nyilván az előbbit kell nézni abban a bizonyos kérdésben.

Alister linkje is jó, mivel látszik, hogy azt a régebbi kiadást felülírja az Osirisos kiadás (de csak abban a 6 nyelvben, amit részletesen tárgyal).
A link, amin utána lehet nézni pontosan a dolgoknak: [Link]
Az érveid egyre gyengülnek. Először még azt próbálod elhitetni, hogy a szabály az nem szabály, csak ajánlás. Majd 6 sorral lejjebb elismered, hogy ez mégiscsak szabály, de a kor követelményeinek nem felelhet meg. Mindezt úgy, hogy még soha életedben nem láttad ezt a könyvet.

Csak azt felejted el, hogy a nyelveknek szabályaik vannak. A magyaros átírás nem az a katyvasz, amit te és a többi -utánanézésre lusta- általában önjelölt fordító papírra vet, hanem amit az igényes/profi fordítók a szabályok szerint használnak.
És itt említeném meg azt, hogy mi már rég nem a hepburn vs magyaros átírás témában vitatkozunk, hanem az igényes, helyes magyar átírás vs v3g374-féle akármilyen átírásról.
"Egyszeru: Minden marad ahogy volt, es az orszagban barki ki tudja olvasni ezeket a betuket anelkul, hogy
a) rosszul ejti ki,
b) bogarassza hogy a fenebe is kell kimondania."
Ismét; a magyaros (szabályos) átírást is jól tudják kiejteni, és bogarászni sem kell. Egyetlen különbség van a te mondatoddal szemben. Ez pedig az, hogy nem marad minden a régiben, mert a fordítóknak igenis venniük kell a fáradtságot, hogy elolvassák az ide vonatkozó szabályokat a szakirodalomból. Aki pedig erre lusta/nemtörődöm/képtelen a nagy egójától, az szvsz nagyobb hibát követ el, mint az, aki hepburn szerint ír át.
Ezt azért gondolom így, mert míg az előbbi a saját anyanyelve szabályait szegi meg (tehát helytelen), addig utóbbi csupán egy másik rendszer szerint ír át (ami am. helyes, csak Mo-on ezt nem ajánlatos használni).
A problémám az átírás összevisszaságával még mindig az, hogy nem következetes, logikátlan, szubjektivitáson alapul és túl sokat enged meg. +Még az is a bajom vele, hogy a magyar helyesírás szabályait nem követi. (De ezt már 3 h.sz.-sal korábban részleteztem, csak ezek szerint elkerülte a figyelmedet.)
Visszatérve a "szabalyok, amiket mint azt mindannyian tudjuk, a kor kovetelmenyeinek megfeleloen lehet (kell) alakitani" mondatodra. 2006 óta annyit változott volna a "kor", hogy új -a te elveidet követő- átírás szabályzatra lenne szükség? Ezt milyen képesítéssel állítod? (Csak kíváncsi lennék, hogy minek a megléte biztosít ilyen öntelt állapotot, hogy hirtelen ~10.000.000 ember nyelvének szabályát változtatnád meg.

Különben meg eddig azt hittem, hogy legalább annyi közös van bennünk, hogy (elvben legalábbis) védjük a magyar nyelvet és a nyelvtant. Ehhez képest most kiderül, hogy téged nem érdekelnek a szabályok, a nyelvtan, még a nyelv megóvása sem, csak minden alakuljon úgy, hogy a te mű-magyaros átírásod jónak ítéltessék.
Am. kíváncsi lennék vmire: a fordításaidat is ékezetek nélkül írod? (Ez lenne az új kortrend?

Email: én szeretek válaszolni a szeretteim, barátaim, iskolatársaim és egyéb kedves ismerőseim levelére törlés előtt.
Én am. most untam bele véglegesen a vitázásba. Ha a japók megkövetelik a hepburn átírást (azt hiszem ez az ismertebb, animével rendelkező műveknél a gyakori), akkor annak fogok örülni, viszont ha magyarul írják át (igényesen, szabályosan), akkor is tuti örülni fogok, mert az egyik kedvenc művemet tarthatom majd a kezemben az anyanyelvemen.

Én is már egyszer abbahagytam az ide írogatást, aztán most megint beszippantott a téma. Lehet, hogy megint le kéne zárni a topikot, mert akkor legalább nyugalom lenne.
Azt hittem az egész országban én vagyok az egyetlen, aki ismeri.

Yotsubatot én is támogatom! Vagy ha azt túl hosszúnak ítélik meg, az Azumanga Daioh -a maga 4 kötetével- sztem ideális lenne helyette/mellette.

Az Osiris kiadása MTA tagok tollából származik (harmóniában van azzal, amit a MHSZ ír, sőt azt kibővíti-> ahol eltér, ott az Osirisos a jó!!!), sztem nem érdemes megkérdőjelezni a helyességét. (Illetve megkérdőjelezni bármit meg lehet, de nagy mértékű igénytelenséget sugall, ha a mű ismerete nélkül kezd el valaki átírogatni neveket csak saját kénye-kedvére.)
Am. az e-mail küldés teljességgel felesleges. Az a fiókom a fontos leveleknek van fenntartva és nem a pitiáner vitázásra használom, tehát ott 100%, hogy nem fogok válaszolni.

Szuper, végre megtaláltuk a közös pontot! Én is azt mondtam, hogy egy jó magyar átírás lehet olyan jó (bizonyos helyzetekben talán még jobb is), mint a hepburn, de ehhez nem elég csak a hallás utáni hangalakot papírra vetni.
Am. tegnap kikerestem az ide vonatkozó szabályt A magyar helyesírás szabályaiból:
"Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együttvéve (pl. az orosz, az arab, a görög stb. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel.
A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest)."
Na most itt pont nem sorolták be a japánt egyik csoportba sem, de szerintem a fordítók egy része a kínaihoz hasonlóan -csak hangalak alapján- írta át a neveket.
A szabály második része meg akár azt is alátámaszthatná, hogy ha a hepburn elterjedtebb a közgyakorlatban, akkor azt lehet használni átírásnál.
Az utánanézésben itt még nem álltam meg; kiderítettem, hogy van egy olyan könyv, ami 6 nem latin betűs nyelv átírását tárgyalja bővebben, köztük természetesen a japánt is. Helyesírás a címe, az Osiris Kiadó 2004-ben (majd kisebb javításokkal 2005-ben és 2006-ban) adta ki. A könyv tartalmának wikipédián néztem utána. Leesett az állam, ugyanis megvan benne mindaz, amit én a használt magyar átírásból hiányoltam; a szabványosság és az írott alak szerinti átírás is. Szóval a vita a részemről lezárult, ezek után már én is csak azt tudom mondani a fordítóknak, hogy tessék a munkájukat komolyan venni és a szakirodalomban utánanézni az átírás pontos szabályainak.
(Azért nagyon kíváncsi lennék, hogy hány profi és amatőr fordító olvasta el ezt a könyvet.

Arra még kitérnék, hogy a hepburnt pártolókat továbbra sem kéne szidni. Teljesen érthető az, hogy ragaszkodnak ahhoz, amit megszoktak. Én is félek egy kicsit a VK átírásától, mert mégiscsak a szemem előtt van, hogy hogyan néznek ki a nevek az angol kötetekben és most nagyon fura lenne pl. egy Ichijo helyett Icsidzsót olvasni.

(Am. erősen gyanítom, hogy ez is a hepburn szerint lesz átírva.)
Tehát az álláspontom jelenleg az, hogy mindkét átírást szívesen látom a kötetekben, ha azt a szabályok szerint használják.
v3g374:
Neked majd akkor válaszolok, ha képes leszel kultúráltan, sértegetés nélkül írni. (Csak egy kis nevelő szándékú megjegyzés tőlem: Attól még, hogy a személyeskedő, sértegető, minősítő, degradáló (soroljam még?) jelzőid után odaírod, hogy az nem személyeskedés, attól még az marad. Felőlem aláhúzhatod ahányszor csak akarod, sőt még ki is emelheted, esetleg dőltbe is rakhatod (micsoda lehetőségek
), de attól még az marad.
) Ja és +1 tanács (hiába, kihoztad belőlem az óvónénit): az előző postomat olvasd el még egyszer, mert a mostani írásod felére még mindig ott leledzenek a válaszok. Meg még megválaszolatlan kérdéseket is találhatsz arrafelé, amelyekre nagyon várom a következő -kultúráltan megírt- postodban lévő válaszokat.


Azért vicces, hogy itt néhányan úgy adják elő a véleményüket, mintha az az egész fandomra vonatkozna. Ezek a megjelenések egyáltalán nem rosszak, sőt! Már mióta könyörögtünk a Mangafannak egy CLAMP címért, erre tessék itt van. A Vampire Knight meg az egyik legsikeresebb shojo manga Japánban, Amerikában, de még Európában is. Tehát nagy cím, ráadásul még fut. Nem sok ilyen van és abból a Mangafan 2-t is kiad (Nana, VK). Ráadásul még csak nem is az a nyálas fajta, amihez ha hozzáérnek a fiúk, lesorvad a kezük.

A hőzöngőknek mondom, hogy tessék a többi fanra tekintettel lenni és nem leszarozni a kedvenc alkotásukat.
Am. meg azt se felejtsétek el, hogy mivel minden manga adott nemre és korosztályra van kitalálva, ezért garantáltan lesznek olyanok, akiknek nem tetszik. Nem azért mert az alkotás rossz, hanem mert nem nekik szól.
Kireru Kanna: Nekem is megvan az összes kötet angolul, de attól még tuti, hogy venni fogom magyarul is (legalább az első köteteket), mert megérdemli a mű, meg a Mangafan is, hogy ott csücsüljenek a polcunkon az anyanyelvű kötetek is.
