Mi voltunk az elsők a kétszintű érettségi rendszerben. Nálunk már voltak problémák, talán ha ötünket vettek fel érettségi évében államira... Persze egyikünket sem az első helyen megjelölt egyetemre. El is kedvetlenedtem, aztán mikor megtudtam, hogy a legtöbb osztálytársamnak nem sikerült, átértékeltem a helyzetet.
És most már nem is bánom, hogy így alakult.

Miért félsz az Exceltől, ill. mi az, ami nem megy belőle? A táblázatkezelők közül azt kedvelem leginkább.

Válasz mad_chan (#726) üzenetére

Ott már rázósabb a helyzet, de az esetek nagy részében később be lehet hozni a csúszást. ( Vagy ez már csak a kreditrendszernél működik? )

Válasz asx (#722) üzenetére

Én is kopp ideg vagyok egész vizsgaidőszakban. De felesleges előre azon stresszelni, hogy mi lesz, ha nem sikerült. ( Bagoly mondja verébnek... )
Sok múlik a szerencsén is: milyen tételt húzol, milyen kedve van a vizsgáztatónak, kik vannak bent veled, tudnak-e és hajlandóak-e segíteni...
Mindig bízni kell a szerencsében, pozitívan kell hozzáállni, soha nem szabad úgy vizsgázni menni, hogy úgysem fog sikerülni. Inkább úgy, hogy majd lesz valami, mert olyan még nem volt, hogy ne lett volna.
És ha véletlenül mégsem sikerül, majd meglesz következőre, azért nem életbevágó, hogy sikerül-e.


Light: Jó, hogy már most ilyen határozott elképzelésed van, a legtöbben nagyon sokáig nem tudják, hogy mit is kezdjenek érettségi után. :)
Jog... Akkor "kollégák" leszünk.
A jogi egyetemről tudnék mesélni...

Válasz asx (#713) üzenetére

A gimi után egy teljesen más környezetbe csöppenni, teljesen mások az elvárások, nem elég, hogy meg kell szokni, hogy minden más, még a vizsgák is... És nem lesz könnyebb.
De túl lehet élni. És ilyenkor már előre várom a februárt.
Viszont miután túl vagy rajta, jó érzés lesz, hogy megcsináltad. Engem legalábbis mindig büszkeséggel tölt el, hogy igen, megcsináltam, míg mások még most is az első éves tantárgyakkal küszködnek.

Egyébként az a kedvencem, mikor azt mondják, hogy de jó, neked milyen hosszú szüneted van...

Válasz asx (#703) üzenetére

Én is azt hittem, amikor elkezdtem a középiskolát... Emlékszem, kinevettem az igazgatónőt mikor mondta, hogy hamarosan itt lesz az érettségi. Ja, persze, még 4 év.
És igaza lett. Nagyon hamar eltelt az idő. Aztán az 5. év is, és ez már a 3. évem az egyetemen. És ilyenkor jut eszembe, hogy milyen közel is van az államvizsga...
Szóval, nincs olyan messze az egyetem, mint gondolnád.

Válasz mad_chan (#700) üzenetére

Igen, és félig pécsi is ( oda járok egyetemre ).
De Kaposvárt tekintem az otthonomnak. :)

Válasz asx (#696) üzenetére

Nem túl izé a kérdés.
Kaposvár és a Retro.

Válasz mad_chan (#692) üzenetére

A helyi disco-ban a barátokkal.

Válasz mad_chan (#686) üzenetére

Tervbe van véve a con, remélhetőleg most semmiféle osztálytalálkozó és egyéb nem akadályoz.
És persze viszem, amit megígértem. ;)

Jók az információid, a Mangafan kiadja, várhatóan az év elején. Figyeld az oldalt, innen tudod majd meg először, hogy mikor jelenik meg.

Válasz Hime-sama (#1516) üzenetére

Kedves Mangafan, Fórumozók!
Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek! :)

Nekem semmi bajom sincs a futár sráccal, sőt... Mindig kedélyesen elbeszélgetünk, mondjuk elég gyakori "vendég" nálunk.
Általában ugyanabban az időpontban érkezik, ha esetleg nincs itthon senki, hív telón, és visszajön később.
Sokkal jobb a futárral történő kézbesítés, mint a postai, örülök, hogy ilyen módon érkezik meg a rendelés.

Nem okatu, hanem otaku...

Válasz The Exiled (#433) üzenetére

Gege, ne húzd fel magad, nem éri meg!
Azért vannak normális emberek is a fórumon ( nyugi, nem magamra célzok ). Bár igaz, ami igaz, a régiek sokkal kevesebbet vannak fenn, és ez nagy kár, de néha azért felkukkantanak, és el lehet csípni őket.
Azért ne add fel teljesen.

Válasz Gegew40k (#3019) üzenetére