ENJOY-ANIME: happy day :))))))))))))
GANIMA: Jaj jó volt a VK 4.kötete, nagyon tetszett ^^ már várom az 5.kötetet x)
MARTINA: :))) nagyon örülök :))) most érkezett meg a futár és hozta a csomagot :)) nagyon szépen köszönöm <3
STORM BABY: Viszlát!:D
SHIRUBA: Ccc! Te reménytelen kis fruska:) Nem baj, én mindig itt leszek Neked:D Puszi, Baby!
Az üzenetküldéshez be kell jelentkezni!
Eddigi hozzászólások
Oldalak:1
Újabb valaki, aki anélkül ír lendületes butaságokat, hogy előbb olvasna 
Az érveid mindegyike világosan el lett magyarázva és meg lett cáfolva korábban, de a kedvedért összefoglalom, mert épp ráérek:
- Jean-Jacques Rousseau-t nem kell romanizálni, mert latin betűs. A nem-latin betűs írásokat kell romanizálni (cirill, kínai, koreai, japán, stb.)
- a Hepburnt nem használják világszerte, amit használnak egy következetlen katyvasz
- a latin betűt nem olvasó japánok nem ismerik fel a nevüket hepburnnel sem. Akik olvasnak latin betűt, azok felismerik magyar átírással is, lásd Rorimack kísérletét. Egyébként az, hogy a japánok mit tudnak visszaolvasni, teljesen irreleváns, mert nem nekik készítjük a kiadványokat.
Végül: számos év fordítói tapasztalatával egyszerűen nem értem, hogy hogyan ragadhat le valaki ott, hogy egy karaktersor "ciki". Elismétlem, hogy érthető legyen az abszurditás: betűk valamilyen sorrendben egymás után rakva: "ciki"; egy másik konstellációban: "menő". Ha ez nem Monty Python, akkor semmi.
Az érveid mindegyike világosan el lett magyarázva és meg lett cáfolva korábban, de a kedvedért összefoglalom, mert épp ráérek:
- Jean-Jacques Rousseau-t nem kell romanizálni, mert latin betűs. A nem-latin betűs írásokat kell romanizálni (cirill, kínai, koreai, japán, stb.)
- a Hepburnt nem használják világszerte, amit használnak egy következetlen katyvasz
- a latin betűt nem olvasó japánok nem ismerik fel a nevüket hepburnnel sem. Akik olvasnak latin betűt, azok felismerik magyar átírással is, lásd Rorimack kísérletét. Egyébként az, hogy a japánok mit tudnak visszaolvasni, teljesen irreleváns, mert nem nekik készítjük a kiadványokat.
Végül: számos év fordítói tapasztalatával egyszerűen nem értem, hogy hogyan ragadhat le valaki ott, hogy egy karaktersor "ciki". Elismétlem, hogy érthető legyen az abszurditás: betűk valamilyen sorrendben egymás után rakva: "ciki"; egy másik konstellációban: "menő". Ha ez nem Monty Python, akkor semmi.
Mi általában a védőborító egyszínes változatát tesszük a belsőre. A Nana japán változatán belül csak a logó, meg a kötet száma van, rózsaszín alapon, semmi más 
(Árnybírónál ugye fekete alapon sorozatlogó, és csak hátul van kép.)
Általában egyébként a szemérmesség diktálja a belső borítót, igen. A tankóbonoknál az elv az, hogy a polcon legyen szép
(Árnybírónál ugye fekete alapon sorozatlogó, és csak hátul van kép.)
Általában egyébként a szemérmesség diktálja a belső borítót, igen. A tankóbonoknál az elv az, hogy a polcon legyen szép
Annyira tényleg nem új, sőt. Számolatlan japán mangám van, mindegyik védőborítós, Japánban nem is nagyon láttam anélkül mangát (könyveken is nagyon gyakori).
A védőborító lespórolását az USÁban kezdték, és tőlük vette át mindenki. Mostanra a franciák, németek kezdenek visszatalálni az eredetihez, és ott is védőborítósak az új kiadások.
Mi pedig, mint majdnem mindenben, ebben is a japánhoz ragaszkodunk
(szerk: olvasás, hurcolás közben le kell venni; amikor visszateszed a polcra védőborítóval, olyan, mintha új lenne, még akkor is, ha fél évig gyötörted egy táskában )
A védőborító lespórolását az USÁban kezdték, és tőlük vette át mindenki. Mostanra a franciák, németek kezdenek visszatalálni az eredetihez, és ott is védőborítósak az új kiadások.
Mi pedig, mint majdnem mindenben, ebben is a japánhoz ragaszkodunk
(szerk: olvasás, hurcolás közben le kell venni; amikor visszateszed a polcra védőborítóval, olyan, mintha új lenne, még akkor is, ha fél évig gyötörted egy táskában
)Namostakkor mégegyszer. Mangafannak van több fordítója is? Ha van akkor miért pont rá kellett bízni a Hellsinget? Vagy most mivan, mit bosszantotok >((
4-5 fordító van, különféle leterheltségek mellett. Annak, hogy szeretjük-e, amit fordítunk, nincs jelentősége, sőt. Egy profi fordítónak ezen kell átlépnie legelőször, nem dolgozhatsz mindig olyan munkán, amit szeretsz.
Én pl. nem különösebben rajongok a Narutóért, a könyvtáram nagy része is sódzsó/dzsószei. Ettől még a fordításra odafigyelek, és megkeresem a legjobb fordulatot az adott helyre :)
Igen, ez egy érdekes dolog. A de gozaru-t nagyjából lehetetlen értelmesen lefordítani, a harmadik személy pedig alaposan összekavar mindent.
Mindkettő olyan kifejezés, ami a japánoknak, akik rengeteg szamuráj/nindzsafilmet láttak, értelmes, még ha teljesen hülyének is néznének, ha most elkezdeném használni. Olyasmi, mintha magyarul úgy beszélnék, hogy odamene vala.
Ha közvetlenül magyarra fordítjuk ezeket, akkor legtöbbször értelemzavaróak lesznek, ami a japánban nem áll fenn. Ezért inkább az általános üzenetre koncentráltunk: mindkét dolog arra utal, hogy Kensin nagyon (néha már körülményesen) udvarias ruróniként, és röviden, agresszíven, célratörő módon beszél battószaiként.
Az angolban ugye elhagyták a de gozaru-t és megtartották az áttett harmadik személyt (this one). Ez sajnos magyarul még ennyire sem működne, mert a "one" angolban szerencsésen inkább személyekre értett, nemcsak tárgyakra. Magyarban ugyanez "ez itt" helyett "ő itt" kéne legyen, ami nemcsak furcsa, hanem sok esetben értelemzavaró is. A japánban viszont mindez nem áll fenn, mert ott mindenki érti ezt a fordulatot. (A legközelebb talán az "ez a személy" lenne, de az meg egyszerűen nem fér bele minden buborékba...) Összességében ezért lett az a döntés, hogy direkt fordítás helyett inkább az üzenetet próbáljuk a fordítással közvetíteni.
Mindkettő olyan kifejezés, ami a japánoknak, akik rengeteg szamuráj/nindzsafilmet láttak, értelmes, még ha teljesen hülyének is néznének, ha most elkezdeném használni. Olyasmi, mintha magyarul úgy beszélnék, hogy odamene vala.
Ha közvetlenül magyarra fordítjuk ezeket, akkor legtöbbször értelemzavaróak lesznek, ami a japánban nem áll fenn. Ezért inkább az általános üzenetre koncentráltunk: mindkét dolog arra utal, hogy Kensin nagyon (néha már körülményesen) udvarias ruróniként, és röviden, agresszíven, célratörő módon beszél battószaiként.
Az angolban ugye elhagyták a de gozaru-t és megtartották az áttett harmadik személyt (this one). Ez sajnos magyarul még ennyire sem működne, mert a "one" angolban szerencsésen inkább személyekre értett, nemcsak tárgyakra. Magyarban ugyanez "ez itt" helyett "ő itt" kéne legyen, ami nemcsak furcsa, hanem sok esetben értelemzavaró is. A japánban viszont mindez nem áll fenn, mert ott mindenki érti ezt a fordulatot. (A legközelebb talán az "ez a személy" lenne, de az meg egyszerűen nem fér bele minden buborékba...) Összességében ezért lett az a döntés, hogy direkt fordítás helyett inkább az üzenetet próbáljuk a fordítással közvetíteni.
A számát sem tudom a japán mangáimnak, és alig van olyan, amelyikben ne lenne elírás. Az Árnybíró eredeti köteteiben is szisztematikusan mindegyikben el van írva a copyright oldal és a szerzői profil. Ezen azért nem kell dühöngeni. 
Mangát az ember a történetért vesz, ha nekem megvan az első kötet, minek venném meg az újrakiadást?
(És két hetünk volt a kiadásra az őszi conig. Ezt tudtuk produkálni... De az, hogy "hibákkal teli" az erős túlzás sztem )
Mangát az ember a történetért vesz, ha nekem megvan az első kötet, minek venném meg az újrakiadást? (És két hetünk volt a kiadásra az őszi conig. Ezt tudtuk produkálni... De az, hogy "hibákkal teli" az erős túlzás sztem
)
Ezt is megértük, lassan kezd fellendülni a magyar anime DVD kiadás 
Vélemények, összefoglalók az új kiadványokról?
Vélemények, összefoglalók az új kiadványokról? Oldalak:
1